| Hadházi Dániel | (2023. március 19.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezen a héten ismét fordítsuk tekintetünket a magyar történelem felé. Ezúttal Arany János történelmi balladái közül a ‘Zách Klára’ címűt ajánlom figyelmetekbe. Vajon hányan tudják közülünk, ki volt és mikor élt Zách Felicián és Zách Klára? A válaszért kattintsunk a Rubicon online folyóirat ‘1330. április 17. / Zách Felicián merénylete Károly Róbert ellen’ című cikkére:
1330. április 17. / Zách Felicián merénylete – Rubicon online
A fenti írás kitér a király elleni merénylet idején már idős Zách Felicián tettének lehetséges indítékaira is. Mivel a korban a történetet feljegyző Képes Krónika nem említi a merénylet okát, a szerző három lehetséges indokot is elénk tár. Ezek közül ő a legvalószínűbbnek a korábban szebb napokat látott, de később kegyvesztetté lett, s birtokait elvesztő nagyúrnak a királya ellen érzett bosszúvágyát tartja. A szerző a merénylet másik lehetséges okaként felveti, egy Károly Róbert elleni – történelmi tényekkel azonban alá nem támasztott – nagyúri összeesküvés lehetőségét is, melynek a rosszul sikerült merénylet, a „koronája” lett volna. A harmadik változat, az Arany János ‘Zách Klára’ című balladája által megfogalmazott – Bánk bán történetéhez hasonló – romantikus eseménysor, a felbőszült atyának leánya megbecstelenítése miatt érzett elkeseredett bosszúja.
.Arany János: Zách Klára – Sinkovits Imre
A fentebb hivatkozott cikk megállapításaival sokaknak lehetnek, így nekem is vannak kételyeim. Érdekes, és a merénylet okai szempontjából lényeges, sőt nagyon fontos tény, hogy az Erzsébet királyné udvarhölgyeként szolgáló Zách Klárának, Zách Felicián kisebbik lányának megbecstelenítését a korabeli történelmi források is említik. E két tényből, és az Anjou királyi udvar kétes erkölcsiségű életéből szövi, bontakoztatja ki Arany János a gyönyörű, részben, vagy egészében valóság alapú szomorú balladáját. Mese vagy valóság? Mindenki választhat, ő maga vajon melyik változatot tartja a legvalószínűbbnek. Be kell valljam, nekem az Arany János-féle magyarázat „tetszik” a legjobban. A Képes Krónikában, de az Arany balladájában is rögzített királyi, királynői bosszú kegyetlensége megdöbbentő. A merénylet véres megtorlásának és Arany János gyönyörű szavainak eredményeképp, még szimpátia is ébred bennünk a szerencsétlen sorsú öregember és a Zách család iránt.
A történetben szereplő további személyek: Erzsébet királyné (Lengyel Erzsébet, [Lokietek Erzsébet. Piast Erzsébet] – Anjou Károly Róbert magyar király felesége, Lajos, későbbi Anjou Nagy Lajos magyar és testvére, Endre, későbbi nápolyi király édesanyja), Kázmér herceg – Piast Kázmér. a későbbi III. (Nagy) Kázmér lengyel király, az utolsó Piast uralkodó, Lokietek Erzsébet unokaöccse. 1335-ben Károly Róbert magyar és Luxemburgi János cseh király mellett, a visegrádi királytalálkozó harmadik résztvevője.
A mai küldemény zenei melléklete – Zách Felicián történetéhez hasonlóan — ugyancsak a 14. századból származik. Ez a legkorábban lejegyzett orgonadarab. Hallgassátok meg Fassang László előadásában, aki a Hold utcai templom orgonáján szólaltatja meg a művet:
Középkori orgonazene – Fassang László
Dani