| Hadházi Dániel | 2026. március 15. |
Tisztelt Levelezőtársak!
Március 15. ünnepén fogadjátok tőlem ezt az egészen különleges és szinte teljesen ismeretlen Petőfi verset ünnepi megemlékezés gyanánt. Jóllehet a mai költemény keletkezésének ideje és helye bizonytalan – azt Petőfi valószínűleg 1849. februárjában, a szabadságharc napjaiban, Debrecenben írta. A költő 1848. december 15-én lépett be a magyar honvédseregbe. Eredetileg ugyan a Görgey parancsnoksága alá tartozó Fel-dunai hadtesthez irányítják, de ő inkább, az akkor már Kossuth vezetésével Debrecenben tartózkodó kormányt követte. Innen csatlakozott Bem erdélyi hadseregéhez. … Ebből az időkből valók a költőnek azok a lelkesült toborzási élményei, amelyek a mai ‘Péter bátya’ című versében is megjelennek.
Petőfi Sándor: Péter bátya – Koltai Róbert
A vers mellé egy kis verbunkos toborzó zene.
Szatmári verbunk
A verbunk a toborzási (verbuválási) alkalmak során felcsendülő lelkesítő népi hangzású zene, illetve férfi páros tánc. Az a 18. század végén alakult ki, s már a Habsburg időkben is ily módon történt a toborzás. A verbunkos azonban igazi jelentőségre mégis csak az 1848-49-es szabadságharc idején tett szert. A táncot a toborzást végző katonák járták, a zenét pedig a toborzókat kísérő „hivatalos” zenészek szolgáltatták. Egy-egy verbunkos zeneszám és a hozzá tartozó tánc is két részből tevődik össze, Az a „lassú”-val kezdődik, majd a „friss”-el folytatódik. sokszor ezek aztán néhányszor megismétlődnek. A pattogó ritmusú, mozgósító erejű zenét hallgatva és a férfias, katonás táncot látva, hamarosan néhány fellelkesült legény is csatlakozott a táncolókhoz és nemsokára már a fejükön is volt a huszárcsákó. … A „verbunk” szó a „toborozni” jelentésű német „werben” szóból származik.
Dani