Hadházi Dániel (2024. április 14.)
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezen a héten, április 11-én ünnepeltük a Költészet Napját. Április 11. ,József Attila születésnapja. De 1900-ban ugyanezen a napon született a magyar irodalom másik nagy géniusza, Márai Sándor is. Ezért most erre a hétre egy rövid Márai írást küldök Nektek, melynek címe ‘Magyar emberek’. Az írást Turi Bálint mondja el nekünk.
A napokban arról beszélgettünk barátaimmal, hogy az irodalmi művek elemzése – ha azt nem avatott módon teszik – szinte megöli azokat, sokszor még a legjobb alkotásoktól is eltávolítja az olvasót. Most mégis – avatatlanul – megpróbálkozom e mű rövid elemzésével. … Márai, bár ifjú korában. és csak nagyon rövid ideig, kacérkodott a baloldaliság eszméivel is, de valójában már akkor is a polgárság írója volt. Hogy látja, hogy láthatja egy polgár saját nemzetét? Mindig kicsit távolról, mindig egy kicsit hűvös tartózkodással, mindig egy kis távolságtartással, mindig csak a kultúrának civilizáltságba fordult konvencionális formuláin keresztül. De minden valódi művész, társadalmi helyzetétől függetlenül, mindig őszintén és kendőzetlenül, csakis az igazat mondja. Így végül – ha szívében hazafi – rátalál, a fajtája béli másik embertől őt elválasztó fenntartásai ellenére is, a vele testvér nemzettársára. A vér szavára hallgat, mert nem tehet mást. Ez úgy tűnik számomra, isteni akarat. Megtapasztalja és elfogadja az együvé tartozás lényegét, és megértő szeretettel fordul fajtája felé. … MIndössze ennyi csak az én műelemzésem e Márai műhöz kapcsolódóan.
Márai Sándor: Magyar emberek – Turi Bálint
Dani
| Huzella Gábor | (2024. április 15.) |
Aki többet szeretne tudni Márai életének helyszíneiről, kapcsolatairól és szellemi fejlődéséről, annak ajánlom ezt az 50 perces új összeállítást: