| Hadházi Dániel | (2023. április 30.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A pápai szentmiséről hazaérve, csak most, a szokott időpontnál kicsit később adom postára e heti küldeményemet. melynek különös spirituális aktualitást ad, hogy a szentmisén Ferenc pápa is a Szűzanya közbenjárását és pártfogását kérte hazánk számára.
Mert ezen a héten az egyik legrégibb magyar nyelvemlékünkről, a Kr.u. 1300 körüli időkből származó ‘Ómagyar Mária-siralom’ címen ismert siratóénekről szeretnék néhány szót szólni. Talán meglepő, hogy ezt a nyelvemlékünket csupán alig majdnem pontosan száz évvel ezelőtt, csak Kr.u. 1922-ben fedezték fel. Ugyanis csak ekkor bukkantak rá erre az ómagyar nyelven írott szövegre egy müncheni könyvkereskedésből a Leuveni Katolikus Egyetem könyvtára számára vásárolt német eredetű, latin nyelvű középkori krónika, az ún. Leuven-i Kódex egyik pergamen lapján.
Azon, hogy ez az archaikus magyar nyelvű szöveg számunkra, mai kései utódok számára is tökéletesen érthető, már meg sem lepődünk. Ez, nyelvünk szinte minden más ma beszélt európai nyelvnél ősibb eredetét, mélyebbre nyúló gyökereit, évszázadokon átívelő. archaikusan statikus változatlanságát bizonyítja. A siratóéneket két változatban hallgassuk meg. Először – Pais Dezső olvasatában – az eredeti ómagyar, majd Almási Éva előadásában a szöveg mai magyar nyelvű változatát.
Ómagyar Mária-siralom
- eredeti változat (Pais Dezső olvasata)
- mai magyar nyelvű változat
Az ‘Ómagyar Mária-siralom’ a Szűzanya gyászba borult anyai szívének a kegyetlenül megölt szerelmetes fia, a keresztre feszített, ártatlan Jézus kínszenvedése és halála miatt érzett fájdalmának kifejezése. Ugyanezt a szinte leírhatatlan anyai fájdalmat mutatja meg más művészeti ágak nyelvén Michelangelo gyönyörű márványszobra, a ‘Pieta’, a zenében pedig a ‘Stabat Mater dolorosa’ című középkori Jézust sirató, és a Szűzanya fájdalmát megéneklő vers, mely címét e himnusz első soráról kapta „Állt a fájdalmas anya …” A latin nyelvű himnusz magyar nyelvű változata Babits Mihály fordításában így hangzik.
Állt az anya keservében
Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
melyen függött szent Fia,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
kínzón általjárnia.
Óh mily búsan, sujtva állt ott
amaz asszonyok-közt-áldott,
ki Téged szűlt, Egyszülött!
Mily nagy gyásza volt sírása
mikor látta szent Fiát a
szívtépő kínok között!
Van-e oly szem, mely nem sírna
Krisztus anyjával s e kínra
hidegen pillantana?
aki könnyek nélkül nézze,
hogy merűl a szenvedésbe
fia mellett az anya?
Látta Jézust, hogy fajtája
vétkéért mit vett magára
és korbáccsal vereték.
S látta édes fiát végül
haldokolni vigasz nélkül,
míg kiadta életét.
Kútja égi szeretetnek,
engedd éreznem sebednek
mérgét: hadd sírjak veled!
Engedd, hogy a szívem égjen
Krisztus isten szerelmében,
s ő szeressen engemet!
Óh szentséges anya, tedd meg,
a Keresztrefeszítettnek
nyomd szívembe sebeit!
Oszd meg, kérem, kínját vélem,
kinek érdem nélkül értem
tetszett annyit tűrni itt!
Jámborul hadd sírjak véled
és szenvedjek mígcsak élek
Avval, ki keresztre szállt!
Álljak a kereszt tövében!
Szívem szíved keservében
társad lenni úgy sovárg!
Szűzek szűze! Légy szívedben
hozzám jó és nem kegyetlen!
Oszd meg vélem könnyedet!
Add hogy sírván Krisztus sírján
sebeit szívembe írnám
s bánatodban részt vegyek!
Fiad sebe sebesítsen!
Szent keresztje részegítsen
és vérének itala.
hogy pokol tüzén ne égjek!
S az ítélet napján, kérlek,
te légy védőm, Szűzanya!
Ha majd el kell mennem innen,
engedj győzelemre mennem
anyád által, Krisztusom!
És ha testem meghal, adjad
hogy lelkem dicsőn fogadja
a pálmás paradicsom!
A ‘Stabat Mater dolorosa’ himnuszt többen is megzenésítették. Közülük elsőnek, az itáliai zeneszerzőt, Giovanni Pierluigi da Palestrinát, a reneszánsz templomi muzsika megteremtőjét tartják. Az Ó-magyar Mária-siralom nem önálló magyar eredetű vers, hanem egy, a ‘Stabat Mater dolorosa’-hoz hasonló korabeli latin nyelvű siratóének, vagy talán épp a Stabat Mater egyik korai változatának magyar nyelvre történt fordítása.
Mellékletek:
Ó-magyar Mária-siralom – Kovács Nóri
Michelangelo – Pieta (1499) – Szent Péter Bazilika
Dani
U.i.: A szentmisén az orosz – ukrán háború kapcsán a béke kívánása is hangsúlyosan jelen volt. A ‘Stabat Mater dolorosa’ siratóének fájdalmát ma fiaikat sirató ukrán és orosz anyák ezrei érzik .