| Hadházi Dániel | 2026. május 17. |
Tisztelt Levelezőtársak!
E levélfolyam korábbi éveiben is már több alkalommal legutóbb pedig a múlt év végén a 46. és 47. héten foglalkoztunk Radnóti Miklós költészetével. Ezen a héten is Radnótiról lesz szó.
Mint azt a fentebb említett levelekből is tudhatjuk, a költő Glatter Jakab kereskedő (rőfös bolt tulajdonos) és annak felesége, Grosz Ilona (háztartásbeli) gyermekeként 1909. május 5-én középosztálybeli zsidó családba született Budapesten. Születése ikerszülés volt. Édesanyja és Miklós fejletlen ikertestvére belehalt a szülésbe. Az életben maradt árva kisded gondozását egy ideig az édesapa látta el, aki hamarosan újra megnősült, s a kisfiú a mostohaanyja felügyelete alá került. A kis Miklós mostohaanyját édesanyjaként tudta, és „anyá”-nak nevezte. Az új házasságból Miklósnak lánytestvére is született, Ági. Glatter Jakab 1921-ben elhunyt. A csonkán maradt család fenntartásának feladata a mostohaanyára maradt, akinek mindez nagyon komoly gondot okozott. Ezért a kis Miklós nevelése lényegében az elhunyt apa bátyjára, Glatter Lajosra és annak feleségének, Neumann Ilonára – ahogy Radnóti későbbi önéletrajzi írásából, az „Ikrek havá’-ból tudjuk -, a „néni”-re maradt. Radnóti mostohaanyjának és testvérének további sorsáról keveset tudunk. Mindössze csak ennyit, a nő neve Anna volt. És ez a név is csupán egyetlen egyszer szerepel leírva az ‘Ikrek havá’-ban.
Miklós sokáig nem tudta születésének valódi történetét. Nevelő szüleit valódi szüleinek hitte. Mikor megtudta az igazat, az egész életére szóló hatással volt rá. Lelkiismeret-furdalást és soha el nem múló bánatot okozva terhelte meg a lelkét. Sokan gondolják úgy, hogy ez a szomorú történet az igazság kiderülésétől kezdve tragikus életének utolsó pillanatáig Radnótit lélekben belül „eljegyezte” a halállal. … Én magam nem osztom ezt a véleményt. Az azonban kétségtelen, hogy Radnóti költészetének, még szerelmi lírájának verseit is, egy ugyan láthatatlan, de mégis érzékelhető vékony fekete fátyolként belengi, beborítja a fájdalom és az elmúlás sötét előérzete.
A költő születésének addig előle titkolt körülményeiről és a titok kiderülésének történetéről szól Radnóti egyetlen prózai írásműve, az ‘Ikrek hava’. Hallgassuk meg annak egy részletét.
Radnóti Miklós: Ikrek hava (részlet) – Halász Judit
A Radnóti lelkét mardosó lelkiismeret furdalás és soha el nem múló bánat lírai kifejezése a költő ‘Huszonnyolc év’ című költeménye.
Radnóti Miklós: Huszonnyolc év – Csikós János
Dani