| Hadházi Dániel | (2024. június 2.) |
Tisztelt levelezőtársak!
Ezen a héten is időzzünk még egy kicsit Petőfi Sándor költészeténél. És csakúgy, mint a múlt héten, ezúttal is egy speciális szempontból vizsgáljuk meg azt, nevezetesen, Petőfi és a színészet kapcsolatát vegyük szemügyre. Petőfi ugyanis zsenge ifjú korától kezdve rajongott a színművészetért, amelyet valamennyi művészeti ág között a legtöbbre, még a költészetnél is nagyobbra tartott. … Az is köztudott, Petőfi magával a színészettel is kacérkodott. Sőt, nem csak hogy kacérkodott, de be is állt színésznek. Néhány hónapig még a pesti Magyar Színház alkalmazásában is állt. Persze, legtöbbször csak statisztált, vagy csak nagyon apró szerepeket kapott, vagy díszleteket hordott, épített, színlapokat írt és másolt, esetleg különféle apróbb szolgálatokat tett a nálánál „nevesebb” színész társainak. Köztudott az is, hogy apja, az öreg Petrovics kifejezetten ellenséges érzülettel bírt a színészettel, a csavargó éhenkórászoknak és könnyelmű, feslett életvitelűeknek tartott „csepűrágókkal” szemben. Jól eltángálta a fiát, mikor megtudta, hogy az színésznek akar állni. Ez azonban nem zavarta a költőt, aki elszökött otthonról és mégis csak felcsapott színésznek. Sándor és az apja emiatt két évig nem is beszéltek egymással. Petőfi legtöbbször vándorszínészként, szegényes társulatok tagjaként járta az országot. Egy idő után azonban már Petőfi számára is nyilvánvalóvá vált, a Jóisten nem áldotta meg őt színészi tehetséggel, s ezért 1844-ben befejezte a színészkedést. … Életének ezen korábbi időszaka alatt sem hagyta azonban abba irodalmi működését. Bőségesen írt verseket, sőt, még drámákat is szerzett és fordított – például Shakespeare Coriolanus-át -, amelyeknél valószínűleg a színész karrierje során szerzett dramaturgiai tapasztalatait is hasznosította. Akkori költeményeiben színész életének érdekes epizódjai is sokszor előkerülnek. Az alábbiakban e versek közül hallgassunk meg néhányat. Érdemes, mert máig érvényes és megszívlelendő igazságokat és tanulságokat írt le ezekben a költeményekben.
Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz – Mécs Károly
Petőfi Sándor: Első szerepem – Ferenci Attila
Petőfi Sándor: Fütty – Dányi Krisztián
Petőfi Sándor: Színészdal – Dolhai Attila
Petőfi Sándor: Búcsú a színészettől – Ferenci Attila
Petőfi Sándor: A tintásüveg – Ferenci Attila
Megyeri Károly (1799-1842) – van-e, ki e nevet nem ismeri? – az egykori Pesti Magyar Színház tagja, korának egyik leghíresebb és legismertebb színésze. Elsősorban kiváló komikus volt, de drámai szerepekben is nagyszerű alakításokat nyújtott. A kor szokásainak megfelelően, a színházi repertoár bővítése céljából, Megyeri számos korabeli francia és német nyelvű színdarabot is magyarra fordított.
Dani