| Hadházi Dániel | (2021. június 13.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
El lehet-e felejteni valaha is Trianont, a Nyugat árulását? Lehet-e úgy politizálni akár még ma is Európában, hogy ennek a gaz és megalázó békediktátumnak a máig ható következményeit „elegánsan” figyelmen kívül hagyhatnánk?. Meghallgatva gróf Apponyi Albert beszédét amit a trianoni „vérbírák” előtt mondott, lenyűgöző a beszéd tiszta és becsületes logikája, az igazságos elbírálásra való törekvés szándéka, az egyenrangúság igénye. Sugárzik abból az őszinte magyar úriemberi nagyság. Nagyszerű retorikai teljesítmény! Ne felejtsük, a retorika, az irodalom egyik mára – egy-két politikusunktól eltekintve – szinte majdnem teljesen elfelejtett ága. És ne felejtsük azt sem, hogy azok akik 1920-ban a „népek önrendelkezési jogára” hivatkozva hozták meg döntésüket, akkoriban még hatalmas gyarmatbirodalmakat birtokló államok hivatalos képviselői voltak. Olyan gyarmati területek urai, melyeknek bennszülött lakói, még csak nem is hallottak ezekről, a velünk szemben és a mi hátrányunkra oly szívesen alkalmazott jogokról, nemhogy gyakorolhatták volna azokat.
A mai „Európa” politikai gondolkodását kísértetiesen hasonlónak tartom a 101 év előttihez. Ők semmit sem tanultak az akkori hibáikból. Ma is népek sorsa felett akarnak dönteni hangzatos elvek alapján jogot formálva maguknak ehhez, miközben már észrevenni is képtelenek, hogy lassan kezdenek beteljesedni gróf Apponyi Albertnek a trianoni békediktátumról mondott váteszi szavai: „Uraim! Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.”
gróf Apponyi Albert védőbeszéde – a szöveget Szervét Tibor olvassa fel
A gróf beszédjéhez kapcsolódik Ábrányi Emil gyönyörű verse, az ‘Él a magyar’ című. Sajnos, akár a mai napon is írhatta volna ezeket a sorokat a költő. De a versből kicsengő biztatás is ugyanolyan aktuális, mint egy évszázada volt.
Ábrányi Emil: Él a magyar – Tomanek Nándor
Zenei mellékletként hallgassátok meg a Himnusz Erkel Ferenc szerezte dallamának egyetlen zongorán előadott „eredeti” változatát
Dani