| Hadházi Dániel | (2021. június 20.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Nagy Lászlót, én magam, a modern magyar költészet első képviselőjének tekintem. Most már csak azt kellene megmondanom, mit is értek modern magyar költészet alatt.
A költészet modernsége – szerintem – hasonlít a festészet modern irányzataihoz, melyek megjelenésük idején megbotránkozást keltettek a képek szemlélőiben. Mára – legalábbis a festészet tekintetében – az egykor botrányosnak tekintett képek, témák, technikai megoldások, a formáknak és a színeknek alkotó elemeikre bontása, teljesen elfogadottá, sőt talán már klasszikussá is vált. A költészet terén ugyanez a stílusváltás játszódik le, csak jó pár évtizeddel később. A modern költészet is új témákat keres, felbontja a versek formai kötelékeit, a költemény gondolatiságát és a leíró jelleget az érzelmek és a hangulatok kifejezése veszi át.
Magyarországon ez a folyamat a 19. század végénél később, a 20. század második felében kezdődik csak el. Nagy László is ezt az utat járja, s – szerintem – a magyar irodalomban elsőként. … Verseit olvasva, hallgatva azonban az is nyilvánvaló, hogy költészete, annak modernsége ellenére mégis mélyen a magyar földben gyökerezik.
A költő verseit én magam két nagy csoportba osztom. Az első a hagyományos, népi hangon, rímekkel és ritmusban felzengő, talán még azt is mondhatnám, népköltészeti ihletésű költemények sora, mint például az ‘Adjon az Isten’, a Tűz’, a ‘Jártam én koromban, hóban’, a ‘Dióverés’, vagy a ‘Csodafiú szarvas’. ‘Himnusz minden időben’ című versek. Ezen a héten ezeket a költeményeket hallgassátok meg Nagy László életművéből. Az általam a költő modern korszakába sorolt verseket pedig, a jövő hétre tartogatom.
Nagy László: Három verse – Hegedűs D. Géza (Adjon az Isten; Tűz; Jártam én koromban, hóban)
Nagy László: Dióverés – Szabó Sipos Barnabás
Nagy László: Csodafiú szarvas – Tóth Péter Lóránt
Nagy László: Himnusz minden időben – a szerző előadásában
E heti zenei mellékletként ez utóbbi versnek a Sebő Ferenc által feldolgozott változatát küldöm.
Dani