| Hadházi Dániel | (2020. június 21.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Június 24-én lesz Keresztelő Szent János ünnepe, másképp Szentiván nevezetes napja. Nem is annyira a napja, mint inkább e nap éjszakája nevezetes. Az ősi időkből megmaradt, pogány gyökerű, de a keresztény kultúrkörben is számontartott ünnep ez, melyhez sok népszokás tartozik. Ezek közül a tűzgyújtás és a tűzugrás a két legismertebb. …
Szentiván éjszakája a nyári napforduló ideje, azaz a fény diadalának ünnepe. Ez a nyár kezdete. Ilyenkor legrövidebb az éjszaka és leghosszabb a nappal. A tűzgyújtás szokása is ehhez kapcsolódik. Az emberek vidáman örvendezve körülülik, körültáncolják a tüzet, a meggyújtott máglya fényével is segítenek a világosságnak elűzni a sötétséget A tűz körüli mulatság egészen másnap pirkadatig tart….
Szentiván éjjelén főleg a fiatalabbak gyülekeznek a tűz körül, vidáman énekelnek, táncolnak, de vannak köztük olyanok is, akik fejükben titkos szerelmes gondolataikat, kívánságokat forgatva csak ülnek és hallgatják a többiek vidám mulatozását, miközben némán nézik, hogy lobog a tűz, hogy pattognak a szikrák. A dalok szövegébe a keresztény hitről tanúbizonyságot tevő szavak közé a tűz csodatévő erejét előhívó mágikus varázsigék is keverednek. …
Máshol, más tüzek mellett, monoton dobok döngenek, s azok ritmusát átvéve sípol a duda, s énekel a hegedű, vad kiáltások hallatszanak mindenfelől, miközben a fiatalok egymás kezét fogva járják hol lassúbb, hol gyorsabb táncukat a tűz körül. Ahogy múlik az idő, s ahogy a boros és pálinkás flaskákból fogy az ital. úgy emelkedik a hangulat, mind hangosabban és ennek megfelelően egyre vadabbul szól a zene, hangosabb lesz az énekszó, s hangosabbak lesznek a kurjantások is. A tűz lassan teljesen elhamvad, de annál forróbb a vörösen izzó parázs, a hőségtől szinte vibrál felette a levegő. Mikor a sötétkék égbolton kezdenek eltünedezni a csillagok, s már majdnem világosodni kezd, mikor már csak néha-néha csap ki egy-egy elkésett lángnyelv a forró hamu és parázs közül, s a zene ritmusa szinte az eksztázisig fokozódik, ekkor megkezdődik a tűzugrás. A legtöbben fiúk, kik bátorságukat fitogtatják, de a pirosló arcú lányok közül is sokan megpróbálják, s hogy még érdekesebb legyen, na meg, hogy szoknyájuk se perzselődjön meg a tűz fölött, térdükig, talán egy kicsit még magasabbra is, felkapják azt. A szerelmesek kézen fogva egyszerre ugranak. ,,,
A tűzugrás az ugró bátorságát és ügyességét dicséri, de a szokás bizonyság a tűznek a tisztító és a kívánságokat valóra váltó csodatévő erejébe vetett, máig élő pogány gyökerű hitre is. … Az elmondottakból, na meg a most következő dalokból, zenékből is kihallatszik a pogány és a keresztény hitvilág rejtélyes szentivánéji összefonódása. Épp ezért nem véletlen, hogy a keresztény egyházak kicsit rosszalva és gyanakodva tekintenek erre az ünnepre.
Szentivánéji dalok – Szvorák Katalin
Tűz tisztíts meg engem – Sámán dal
Vigadal – Kurul dobosok
Tűzugrás – Ghymes
Szentiván éjszakájáról nem csak nálunk, Magyarországon emlékeznek meg. Az Európa szerte. az egész európai kultúrkörben mindenütt ismert és még ma is létező szokás. Az Erzsébet-kori Angliának a Szentiván éjhez kapcsolódó hiedelemvilágába avat be minket William Shakespeare vígjátéka, a Szentivánéji álom. Szentiván éjjeléről szól az orosz Szergej Jeszenyinnek Weöres Sándor fordításában és a Kaláka együttes által megzenésített formában hallható ‘Folyóparton tűz lobog’ című verse is.
Szergej Jeszenyin: Folyóparton tűz lobog – Kaláka
Dani