| Hadházi Dániel | (2022. július 11.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezúttal a megszokottnál egy nappal később, csak most hétfőn küldöm az erre a hétre szánt heti „irodalmi betevő falatot”. Egyik régi hajógyári kollégámmal és talán kicsit tanító mesteremmel, az azóta, sajnos már rég elhunyt Bognár Jenő bácsival beszélgetve egyszer a magyar népre, és a magyar néplélek mibenlétére terelődött a szó. Ő úgy vélte, hogy néhány fellángolásunkat leszámítva a Mohács óta tartó történelmi kudarcaink igazi oka, hogy mi magyarok nem váltunk nemzetté, – az ő szavaival – csak „nép” maradtunk. Arra a kérdésemre, hogyan lehet megfogalmazni a „nép” és a „nemzet” közti különbséget, így válaszolt: „- Egy népből akkor lesz nemzet, amikor a népakarat egyszer diadalra jut. Ez nem egyszerűen csak valamiféle csatatéren, vagy katonai küzdelem során tanúsított dicsőséges hősi helytállást, hanem igazi, a nép minden tagjára kisugárzó, és a nép minden tagja által ugyanúgy akart diadalt jelent. Az több, mint a függetlenség. az olyan, mint a honfoglalás. Ebből a diadalból nem a béke és a jólét, hanem maga a közösen akart élet fakad.
Wass Albert ‘Háromféle magyar’ című írásában ugyanezt így fogalmazza meg. Wass Albert gondolatait Varjas Zsolt tolmácsolja:
Dani