| Hadházi Dániel | (2025. augusztus 3.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A múlt héten Benedek Elek szép meséjét, a magyar és a hun nép rokonságát bemutató ‘Hadak útja’ című legendát ismertük meg. Ezen a héten lássuk hogyan lehet ezt a szép és lelkesítő történetet szándékosan és történelmietlen módon félreértelmezni, eltorzítani: Erre Ady Endre ‘A Hadak útja’ című véresen jakobinus szemléletű forradalmi verse. a “ jó” példa.
Ady Endre: A Hadak útja – Gáti József
Százezernyi parittyás Dávid
készül bízón, dalolva rátok. …
E roppant nép nem Csaba népe,
Melyről legenda szólott nektek.
Más nép e nép, ez csak: a Nép.
A fölkelt Nép. S ugye megremegtek?
Ezt mondja és kérdezi az „urakat” fenyegetve Ady. 1909-ből. Még tíz év és valóban felbolydul a magyarság körül az egész világ: A Nagy Háború, majd az azt követő káosz, a Tanácsköztársaság véres tombolása, végül Trianon, az országcsonkítás. … A fellázadt proletariátus, a „csak a Nép” lázadása történelmünkben mindig a magyarság pusztulását, az ország meggyengülését eredményezte. Sőt, nem egyszer még az ország léte is veszélybe került, még ha nem közvetlenül miatta, de annak következtében. S ezt, a magyar líra egyik legnagyobb alakja, a magyarságát ugyan vállaló, de arra mégsem büszke Ady Endre nem látja át. Sőt, egyenesen a pusztításra, a rombolásra ösztönöz gyújtó szavaival. … Ez a jelenségnek mai korunk balos értelmiségi magatartásával oly szoros kapcsolatot mutató és párhuzamba állítható rokonsága azonban valószínűleg csak a véletlen műve. … Persze, hogy nem.
És a fentiek mellé még ez a másik Ady „költemény” is: ugyancsak 1909-ből
Ady Endre: A hőkölés népe – Sinkovits Imre
Az ebben az Ady versben megfogalmazott gondolatok vajon nem ismerősek száz év múltán ma is? Ez is biztosan csak a véletlen műve! . De talán mégsem, ha tudjuk, hogy Ady e verset a korábban Párizst is megjárt mentorának, a nagyváradi ‘Szabadság’ című újság szerkesztőségében vele együtt dolgozó, Adyban a költői tehetséget felismerő, s a költő útját barátként támogató, egyengető, bécsi születésű, zsidó származású Bíró (Blau) Lajosnak ajánlotta e szavak kíséretében:
„Bíró Lajosnak,
akivel szerencsés volt régi találkozásom s örök a barátságom.”
Bíró Lajos később a Károlyi-kormány idején külügyminisztériumi államtitkár lett. 1920-ban emigrált Magyarországról. Bécsben, Párizsban és Rómában élt, majd 1925-ben Berlinen át az Egyesült Államokba, Hollywoodba költözött, ahol film forgatókönyv-íróként dolgozott. Onnan ismét Európába, Londonba vitt az útja Londonban is a filmipar foglalkoztatta, de drámaszerzőként is sikereket ért el. … Egy igazi világpolgár életútja ez, aki – ha a sors úgy hozza, éljen bárhol is – még politikai szerepet is vállal … .
Nem csak az a lényeg, ki mit mond rólunk, magyarokról, de az is lényeges, ki az, aki mondja. s az is milyen célból, milyen szándékkal, milyen sugallatra teszi. … Így lesz a magyar és a székely nép történelmi emlékezetében és lelkében élő testvéri rokonságuk valóságából Csaba királyfi és a Hadak útja története megmosolyogni való legenda, vagy félre értelmezhető hamis szimbólum , így lesznek a székelyek románok, és így lesz Hunniából homályos körvonalú és régiesen irredenta földrajzi fogalom. … És akkor még nem is szóltam az iskolai történelem és irodalom tanárok több évtizednyi megalázkodó és cinkos közreműködéséről ennek a káros szemléletnek a kialakításában és terjesztésében. Természetesen, mindig tisztelet a kivételeknek!
Dani
| Csiba József | (2025. augusztus 3.) |
Kedves Dani!
Nagyon köszönöm, hogy a mai gondolataidat is megosztottad velem (is). Hálás vagyok Zobory professzor úrnak, Pistának, hogy általa Téged megismerhettelek.
Jóska