Heti vers – 33./2024

Hadházi Dániel   (2024. augusztus 11.)

                                                                              

Tisztelt Levelezőtársak!

A múlt héten balatoni verseket, ezúttal pedig két régi balatoni mesét küldök Nektek. Nem árt néha-néha újra gyerekként mesét hallgatni. Hát még, ha azokból a mesékből megismerhetjük a Balatonnal kapcsolatban gyakran hallott, de talán nem mindenki által ismert olyan legendás nevek történetét, mint például Helka, Horka, Kelén, Sió, vagy Kamor.

De kezdjük először egy másik történettel, a balatoni kecskekörmök történetével. Gyerekkorotokban szedtetek-e kecskekörmöt a tó partján. Tudjátok-e mi e kecskekörmök története? Ha nem, hát most Benedek Elek segítségével megtudhatjátok, hogy kerültek ezek az apró kövecskék a tó vizébe.

Benedek Elek: Kecskekörmök – ismeretlen előadó

Ha máshonnan nem, hát legalább két régi balatoni hajó neveként biztosan találkoztatok már Helka és Kelén nevével. Sió a Balaton szépséges tündére. Az ő nevét őrzi a Balaton felesleges vízét a Dunába vezető csatorna, illetve e csatornának a tóból való kiágazásánál fekvő, és a Balaton (egyik) fővárosaként is emlegetett Siófok neve is. Helka és Kelén pedig az örök tiszta szerelem mesebeli jelképei. Az ő történetüket az alábbi legenda őrizte meg az utókor számára.

Helka és Kelén legendája (Lengyel Dénes nyomán) – N.  Szilágyi Edit

A harmadik mese pedig az az én saját mesén, persze azt én is a nagyapámtól hallottam. 

Hát azt tudtátok-e, hogy a Zamárdi község fölött emelkedő domb tetején két kő található  Az egyiket, a nagyobbikat, a régészek a még kereszténység kora előtti időkből való fehér ló áldozatok bemutatására használt oltárkőnek tartják. A mellette található másikról pedig, amelynek felületén két mélyedés, két érdekes „lábnyom” is található, ezt tartja a legenda: 

Egyszer, mikor a Szent család – Szent József, Szűz Mária és a gyermek Jézus – a Balaton partján jártak, útitársuk, a szamár, amelyen a kis Jézus ült, ott a dombtetőn lehajolt, hogy annak a bizonyos kőnek a repedéséből kikandikáló fűcsomót leharapja.  Közben rálépett a kőre.  Így keletkezett az egyik lenyomat, a szamár pata formájú lábnyom. A mellette lévő másik pedig, a valóban gyermek lábnyomra emlékeztető formájú mélyedés hogy a gyermek Jézus lába nyoma. Talán az történhetett, hogy a lehajoló szamár hátán a kis Jézus egyensúlyát vesztve  megbillent egy kicsit, s lába a kőhöz ért. …. Ezért kapta ez a kő a Szamárkő nevet, amelyről aztán később a domb alatt elterülő Balaton-parti falut, Zamárdit is elnevezték. … Aki nem hiszi, járjon utána!

A  legenda igazságát bizonyítandó  küldök két fényképet a Szamárkőről.

Dani