| Hadházi Dániel | (2022. augusztus 21.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Augusztus 20. az államalapítás, István király, és az új kenyér ünnepe miatt választottam ezt a Vörösmarty verset e heti küldeményemnek. Számunkra ma már kicsit patetikusak ezek a verssorok. Ha azonban lehántjuk a cinikus, talmi és züllött jelen miatt megszokásból már a mi füleinknek is régies hangzású pátoszt, és csupán a költő mondandójára. a vers gondolatiságára koncentrálunk, egy himnusz áll előttünk. Egy olyan vers, mely a mának és nekünk is szól. Utat mutat és feladatot ad. Nem valamely elvont ideológiai tartalom diktálta, holnapra elfelejthető feladatot, hanem mindannyiunk által végrehajthatót, teljesíthetőt. Nem hőstettet követel tőlünk, de hittel végzett, Istenáldotta napi munkát. Ha magyarnak születtél, magyarnak is kell lenned! Ez a sorsod, melyet vállalnod kell. De mindezeken túl, jobb emberekké is kell válnunk, mert a hont mi éltetjük, annak ereje a mi lelkeink erejének összessége. Van-e ennél aktuálisabb mondanivaló a mai Európában?
Vörösmarty Mihály ‘Jóslat’ című versét az 1836-ban írt ‘Szózat’ folytatásának is tekinthetjük. De ez a költemény a Szózatnál optimistább hangvételű. Nem csoda, mert ez a vers 1847-ben a forradalom és a szabadságharc „előestéjén” íródott. A költőben buzgott a tenni akarás, szívében égett a remény. Jóllehet, napjainkban nincs ilyen hangulat, sőt, inkább sötét és riasztó fellegek borulnak fölénk, de mégis, mindannyian érezzük Vörösmartynak igaza van. Mert a nehéz időkben nem csak a veszély van jelen, de a lehetőség is. Hogy a kettő közül melyik sors jut nekünk, az belül, lelkünkben dől el. A verset Sinkovits Imre mondja el nagyszerűen.
Vörösmarty Mihály: Jóslat – Sinkovits Imre
Dani
| Vincze Attila | (2022. augusztus 21.) |
Köszönöm Dani! Ez most telitalálat! Attila