Heti vers – 35./2025

Hadházi Dániel    (2025. augusztus 24.)

                                                                             

Tisztelt Levelezőtársak!

A sok korábbi komolyság után, talán nem árt egy kis könnyedség. Ezért erre a hétre Kosztolányi Dezső ‘Ilona’ című versét ajánlom „idegnyugtató felhőjátékul” számotokra, s hogy az élvezet még tovább tartson, először Mensáros László, majd Gábor Miklós előadásában is.  

A vers csupa zene és dallam. Hogy erre a hétre ezt a verset választottam, annak könnyed játékos rímjein és alliterációin kívül, az oka az is, hogy nem is olyan régen, augusztus 18-án volt  Ilona nap, s talán levelezőkörünk tagjainak hozzátartozói vagy ismerősei között is akad Ilona nevű hölgy. … Az én immár 45 éve halott édesanyám neve is Ilona volt. … Sajnos, ez a szép és ősi női név mára majdnem teljesen kiment a divatból. 2024-ben kb. 38 – 39.000 kislány született Magyarországon. Közülük azonban valószínűleg csak nagyon kevesen kaphatták ezt a szép nevet szüleiktől, mert az Ilona név tavaly nem szerepelt az első száz legnépszerűbb női név között hazánkban    … 

De ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a görög mitológiában szereplő trójai háború is – melynek valóságos voltát ma már régészeti leletek bizonyítják – ugyancsak egy Ilona, nevezetesen a világ akkori legszebb asszonya, Szép Heléna miatt tört ki. … Történt egyszer, hogy három  istennő – Héra, Pallasz Athéné, és Aphrodité nem tudták eldönteni, hármójuk közül melyikük a legszebb. Ezért a korabeli szépségverseny döntőbírájaként a jóképű trójai királyfit, Páriszt kérték fel. Ő a győztesnek járó aranyalmát, a szépség és a szerelem istennőjének, Aphroditének adta. Aphrodité a számára kedvező döntésért cserébe Párisznak ígérte a világ legszebb asszonyának, Szép Helénának a szerelmét. Csak az volt a baj, hogy Heléna akkor már Menelaosz, spártai király felesége volt.  Heléna azonban – hiszen nő volt és mégpedig milyen nő – nem tudott ellenállni Aphrodité  szerelemre csábító szavainak és Párisz férfi vonzerejének.  Elhagyta férjét a trójai királyfiért. … Vagy Párisz egyszerűen csak galádul elrabolta a gyönyörű nőt – ily hosszú idő távolából ki tudja az igazságot ma már!? …. Akárhogy is történt a dolog. az valóban igazi háborús okot szolgáltatott! Mégpedig majdnem az egész világtörténelmet máig meghatározó háborús okot! Nem csoda, hogy Hellász minden hadrafogható ifja megindult Trója ellen, hogy megtorolják az őket ért sérelmet. … Még többet a Trója alatt történtekről Homérosz Iliászából tudhatnak meg a tisztelt érdeklődők (Tróját, Trója várát a görögök Ilion-nak nevezték Innen Homérosz művének címe.)

Az ‘Ilona’ név etimológiája is ide, a görög korba visz vissza minket. A Heléna név, vagy a ‘Nap’ jelentésű ‘heliosz’, vagy a ‘Hold’ értelmű ‘szelené’ szóból származik, s jelentése  „szép, mint a Nap’ [‘szép Nap’], vagy „szép, mint a Hold’ [‘szép Hold’], A ‘Heléna’ és abból az ‘Ilona’ szláv közvetítéssel, a ‘Jelena’ név átvételével került a magyar nyelvbe. 

Na, de vissza a vershez! Annak címe irodalomtörténeti szempontból a fentieknél sokkal egyszerűbb, mert  Kosztolányi Dezső ezt a költeményét feleségének, Harmos Ilonának, illetve Ilonáról írta 1929-ben. Az ‘Ilona’ tehát  egy szerelmes hitvesi vers. Bár mint minden szerelem és házasság bonyodalmakkal is jár, s ez alól az ő kapcsolatuk sem volt kivétel, mégiscsak a költői lángolásnak és az ihlető múzsának közösen köszönhetjük ezt a már valóban majdnem zenei alkotást.    

Kosztolányi Dezső: Ilona – Mensáros László

Kosztolányi Dezső: Ilona – Gábor Miklós

A vers mellé erre a hétre egy szép dalt is küldök egy szép és szép hangú kortárs Ilona, Bencze Ilona előadásában. Az általa énekelt dal Andrew Lloyd Webber ‘Macskák’ című musicaljéből való, Annak a darabbeli eredeti címe ‘Éjfél’, mely most Bencze Ilona előadásában ‘Emlék” címen hallható.

Andrew Lloyd Webber: Emlék – Bencze Ilona 

Dani