| Hadházi Dániel | (2023. szeptember 24.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre először „csak” Arany János ‘Híd-avatás című költeményét szerettem volna elküldeni Nektek. De ahogy készülődtem a bevezető mondataim megfogalmazására, egyre fontosabbnak éreztem, hogy ezt a költeményt Madách ‘Az ember tragédiájá’-nak 11. londoni színével együtt küldjem el Nektek, mert a Tragédia londoni színe és Arany ‘Híd-avatás’-a ugyanarról, a korai/?) kapitalizmus és a nyüzsgő nagyvárosi lét sötétebbik oldaláról beszél. Később pedig, véletlenül ráakadtam Tóth Árpádnak ‘A hídon’ című költeményére, mely Tóth Árpádhoz illően barátságosan elsimítja a Madách és Arany által keltett érzelmi és gondolati hullámokat. Ezért ma egy kicsit hosszabb időre kérem megtisztelő figyelmeteket. Cserébe azt ígérhetem, hogy szép és nagyon kellemes irodalmi élményben lesz részetek a magyar irodalom e három géniuszának, Madách Imrének, Arany Jánosnak és Tóth Árpádnak társaságában. Épp ezért azt ajánlom, hogy a ma általam küldött három mű meghallgatását a vasárnapi ebéd utáni csendes félórányi kávézás idejére halasszátok. Különben is, a mai borús, esős, ősz elejei idő kiválóan alkalmas egy kis irodalmi elmélyedésre.
És még néhány irodalomtörténeti érdekesség. Madách ‘Az ember tragédiájá’-nak kéziratát 1860-ban fejezte be. Elküldte azt Arany Jánosnak bírálatra, akinek első olvasásra nem tetszett a mű. Később azonban megváltoztatta véleményét, de még akkor is csak a ‘Faust’ egy érdekes átiratának tekintette. Több helyen bele is javított a műbe. A változtatásokat kifejezetten Madách kérte a költőtől. Az Arany által tett javítások zöme azonban főleg csak a helyesírási hibák kijavítására szorítkozott. … Arany a ‘Híd-avatás’-t 1877-ben, a Margit-híd felavatása alkalmából írta. Hogy a vers írásakor, eszébe jutott-e ‘Az ember tragédiája’ londoni színe, ki tudja? Én úgy érzem, igen. Az Arany költemény eredeti címe ‘Városi ballada’ volt, mely már címében is összeköti a verset Madách művével. A ‘Híd-avatás’ arra a mitikus hiedelemre alapul, hogy egy új hidat a korábban más hidakról vízbe ugrott öngyilkos emberek lelkei avatják fel igazán. Ezt a hiedelmet mutatja be Zichy Mihálynak a mű ihlette grafikája. A Margit-híd – a Lánchíd után – a második kőből és acélból épült, Pestet és Budát összekötő híd volt a Duna fölött.
Tóth Árpád ‘A hídon’ című, 1923-ban írott verséről nem tudjuk, melyik budapesti hídon állva írta a költő.. De talán ez mindegy is Mindannyian tudjuk, igaza van Tóth Árpádnak, gyönyörű ez a város. Sokszor mi magunk is elámulunk és rácsodálkozunk szépségére. Tóth Árpád költeménye így zárja a három művész által felrajzolt hidak alkotta ívet.
Madách Imre: Az ember tragédiája – 11. szín – London (Lukács Sándor, Molnár Piroska, Haumann Péter)
Arany János: Híd-avatás – Sinkovits Imre
Tóth Árpád: A hídon – Gáspár Sándor
Dani
Kozák Anikó (2023. szeptember 24.)
Sziasztok!
kapcsolódóan a témához
és a videó végén említett rapper száma
… kerestem a Tóth Kriszta verset, és ezt találtam helyette
https://www.citatum.hu/gyujtemeny/toth_krisztina_versek_idezetek
| Hadházi Dániel | (2023. szeptember 24.) |
Anikó!
Arany verse, nem az öngyilkosságról szól, hanem a még a vers keletkezésének korában, a 19. század végén is létező, egy új híd felavatásához kapcsolódó babonás hiedelemről, mely alkalmat ad a költőnek egy, Madách ‘Az ember tragédiája’ 11. – Londoni színében megfogalmazott gondolatokhoz hasonló keserű korrajz bemutatására. … Az általad Arany verséhez kapcsolódóan küldött beszélgetések, különösen a rapper dala, de Tóth Kriszta verse is ilyen értelemben félreértelmezése Arany költeményének. Azok a történelmi szemléletet és a spiritualitást egyaránt nélkülöző, dekadens korunk kicsavarodott individualista szemléletét tükröző, a lényeget félremagyarázó szépelgések csupán. Bár Aranynak a költeményekkel kapcsolatban bármely “külső” véleményformálást illetően óvatosságra intő tréfás megjegyzése – “gondolta a fene!” – kétségtelenül rám is vonatkozik, én mégis úgy érzem, fenti megállapításaim közelebb állnak Arany János eredeti gondolataihoz, mint az a szemlélet, mely az általad küldött anyagokból kicseng.
Dani
| Illés Gyula | (2023. október 3.) |
Kedves Dani!
Ez a levél a géniuszok találkozója volt. Úgy a művek, mint a művészek tekintetében.
Köszönöm.
Gyula