| Hadházi Dániel | (2025. november 16.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezen a héten még mindig maradjunk Radnóti költészeténél. Ezúttal a „Bori notesz”-ről szeretnék néhány, talán többetek által nem ismert részletet elmondani.
Az asszimilált zsidó családba született, de később, a zsidóüldözések idején kikeresztelkedett, eredetileg Glatter vezetéknevű Radnótit többször is behívták munkaszolgálatra, de jó összeköttetésekkel bíró barátainak minden alkalommal valahogy sikerült „leszereltetniük” őt. Ugyanezek a személyek megpróbálták a költőt e vészterhes időkben biztos helyre, külföldre menekíteni, de Radnóti nem akarta elhagyni a hazáját. ,,, 1944 májusában ismét behívták munkaszolgálatra. Ez már Magyarország német megszállásának időszaka. Radnóti egységét a bori kényszermunka-táborba vezényelték. Ez a tábor volt Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben. … Bor városa Kelet-Szerbiában, a szerb-bolgár határ közelében fekszik Ez a rézércben gazdag Szerb-érchegység vidéke. Bor fontos ipari és bányászváros volt már akkor is. Rézkohó is működött ott. A németeknek szükségük volt a rézre, melyet vasúton akartak a Dunához szállítani. Radnóti és társai a vasútépítésen dolgoztak. …
Radnóti valószínűleg valamely személyes értéktárgyáért, talán az órájáért cserébe juthatott néhány papírlaphoz, egészen pontosan egy barna borítójú 30 lapos szerb jegyzetfüzethez és egy ceruzához. Papírt és írószert tilos volt birtokolniuk a raboknak, ezért Radnótinak rej-tegetnie kellett azokat az őrök elől. Radnóti 1944. júniusában kezdte írni ebbe a kis füzetbe, a ‘Bori notesz’-be verseit. A füzet első oldalán öt nyelven – magyarul, szerbül, németül, franciául és angolul – arra kéri a notesz későbbi megtalálóját, juttassa el a benne található verseket Magyarországra, Ortutay Gyulához. „Ortutay Gyulának Budapest Horánszky u. 1. – Ha valaki e noteszt megtalálja, juttassa el a címzetthez. Kéziratokat tartalmaz.” Bár Radnóti mindvégig élni akart, de mégis. már a legelső vers megírása előtt mintha megérezte volna sorsszerű halálát. … Ez Radnóti tragikus életútjában a sorsszerűség első megjelenése.
A bori táborban összesen kb. 6000 munkaszolgálatos dolgozott. A front közeledtére a németek elhatározták, hogy kiürítik a tábort. A rabokat 2 csoportra osztották és erőltetett menetben Szerbián és Magyarországon át Németország felé hajtották. Radnóti épp élni akarása miatt, mindent megtett, hogy az elsőnek induló csoportba kerüljön, s ez valahogy sikerült is neki. Igyekezetének oka az a rabok között elterjedt hír, félelem, később tévedésnek bizonyult feltevés volt, hogy ha a gyorsan közeledő oroszok még a második csoport indulása előtt elérnék a tábort, a németek lemészárolják majd az ottmaradottakat. Ez a döntés a Bori notesz történetében a sorsszerűség második stációja. …
A Bori notesz összesen 10 verset tartalmaz. Ezek keletkezésük ideje és helyszíne szerint a következők:
- Hetedik ecloga (Lager Heidenau – 1944. június / július)
- Nyolcadik ecloga [és annak változatai] (Lager Heidenau – 1944. július / augusztus)
- Levél a hitveshez (Lager Heidenau – 1944. augusztus)
- Gyökér (Lager Heidenau – 1944. augusztus 8.)
- A la recherche (Lager Heidenau – 1944. augusztus 17.)
- Razglednica [1] (hegyek közt – 1944, augusztus 30. )
- Erőltetett menet (Bor – 1944. szeptember 15.)
- Razglednica [2] (Cservenka – 1944. október 6.)
- Razglednica [3] (Mohács – 1944. október 24.)
- Razglednica [4] (Szentkirályszabadja – 1944. október 31. – egy konzervdoboz papírján)
A szerb „razglednica” szó magyarul képeslapot jelent. A „razglednicák” tehát „képeslap versek”, rövid négy sor terjedelmű pillanatfelvételek, felvillantott képek, érzések, hangulatok az erőltetett menet gyilkos napjaiból. A Bori notesz történetének harmadik sorsszerű stációja a 4. Razglednica, amelyben Radnóti látnoki pontossággal írja le saját halálának körülményeit.
Radnóti még a Heidenau táborban lemásolta addig írott verseit és azokat néhány bizalmas fogolytársának átadta. Így került a Bori notesz első 5 verse a Radnótival együtt raboskodó Szalai Sándorhoz, akinek révén ezek a költemények később visszakerültek Magyarországra. ,,, A hosszú menetelésben teljesen elgyengült Radnótit a nyilasok 1944. november 9-én a Győr melletti Abda közelében többedmagával kivégezték. A holtesteket pedig egy közös tömegsírban földelték el. A tetemek exhumálására 1946. júniusában került sor. Ekkor találták meg a Bori noteszt Radnóti kabátjában. Így tehát a Bori notesz is segített a költő holttestének azonosításában. Ez a történet negyedik stációja. … A jegyzetfüzetben található 10 vers közül az első öt – a talajvíz és a bomlási folyamatok következtében – teljesen olvashatatlan állapotban volt már – de az ezek után írott öt másik vers sorait még ki lehetett silabizálni. Így – az első öt versről a Szalai Sándornak átadott másolatokkal együtt – talán isteni közbenjárásra, megmaradt a teljes Bori notesz, a 20, századi magyar líra alkotásainak egyik legkiemelkedőbb versgyűjteménye, egy költői golgotai út szenvedéstörténete
Bár ezeket a verseket már máskor is bemutattam – ezúttal azonban más versmondók előadásában -, de így egyben újból meghallgatva azokat, és talán mai levelemnek köszönhetően, a szenvedéstörténet hátterét is egy kicsit jobban megismerve válnak e költemények egymástól elválaszthatatlan egységgé, sorstörténetté. .
Hetedik ecloga – Papp János
Nyolcadik ecloga – Gáti József
Levél a hitveshez – Básti Lajos
Gyökér – Németh Nyiba Sándor
A la recherche – Gáti József
Erőltetett menet – Kurucz Ádám Konrád
Razglednicák- Gáti József
Dani