| Hadházi Dániel | (2025. november 23.) |
Tisztelt Levelezőtársak
Az interneten böngészve véletlenül találtam egy szinte teljesen ismeretlen erdélyi költő, Horváth István, ugyancsak talán az irodalommal hivatalosan foglalkozók által ismert ‘Tornyot raktam’ című versére. A költemény az 1972-ben Bukarestben kiadott Horváth István Összegyűjtött versek 1941 – 1970 című kötetben jelent meg először nyomtatásban. … Utána nézve kicsit a költő életútjának, kiderült, hogy Horváth István 1909-ben született Magyarózdon (Erdély, Alsó-Fehér vármegye, Marosújvári járás) és a halálhoz fiatalon, 68 éves korában,1977-ben hunyt el Kolozsvárott. Paraszti származék. Viszonylag későn robbant be az erdélyi irodalmi életbe. Nem tanult irodalmár, ösztönös őstehetség. Sokan részben Sinka Istvánhoz, részben Veres Péterhez hasonlítják. Szinte örökös témája a paraszti lét „elmaradottságában” is nemesen egyszerű, de magasztos erkölcsisége, bölcs és filozofikus gondolkodása. Ez csendül ki az számotokra erre a hétre küldött ‘Tornyot raktam’ című költeményből is. A most következő felvétel külön érdekessége annak a néhány, a versben előforduló tájszónak az előzetes magyarázata, amelyek itthon, az anyaországban már ritkábban hallhatók, alig, vagy egyáltalán nem ismertek.
Horváth István: Tornyot raktam – ismeretlen előadó
Igazi gyöngyszem valóban. Hallgassuk meg még egyszer a verset, ezúttal más előadásban.
Horváth István: Tornyot raktam – Csóka Ferenc
A vers mellé ezen a héten egy szép dalt küldök Nektek zenei mellékletként.
Az erdélyi havasokon – ismeretlen előadó
Dani
| Hajós György | (2025. november 23.) |
Köszi szépen a szép verseket. Nagyon szépek. Szép vasárnap délutánt kívánok.
Gyuri
| Makray Ferenc | (2025. november 23.) |
Gyönyörű vers, fontosak voltak a magyarázatok az elején!
| Vincze Attila | (2025. november 23.) |
Köszönöm, Dani! Attila
| Kozák Anikó | (2025. november 23.) |
Köszönöm! A 2. videó alatt ezt olvastam:
Horváth István (Magyarózd, 1909. októb:r 9. – Kolozsvár, 1977. január 5.) erdélyi magyar költő, regényíró, elbeszélő. volt az, akit a család falusi ragadványneve után “Náci Pistá”-nak neveztek. Kíváncsi voltam, miért volt álneve Náci Pista. Ezért:
Horváth István író „Náci” beceneve a családja falusi ragadványnevéből ered, amely egy helyi zsidó boltos nevéhez fűződik. A névnek semmi köze a későbbi politikai ideológiához.
A név eredetéről szóló feljegyzések szerint, amikor Horváth István édesapja megszületett Magyarózdon, a falu asszonyai hasonlóságot véltek felfedezni a csecsemő és a helyi zsidó boltos, bizonyos Ignác fia között. Azt mondták: „Te, ez világra olyan, mint Náci, a zsidó bótos”. E hasonlóság alapján ragadt a családra, majd később magára az íróra is a „Náci” ragadványnév, amely az Ignác név becézett formája.
A „Náci” becenév használata megelőzte a náci ideológia 20. századi megjelenését és elterjedését, így a falusi közösségben teljesen ártatlan eredetű, személyes azonosítóként funkcionált. Horváth István maga is használta ezt az álnevet („Náci Pista”) a népi irodalmi hagyományokhoz kapcsolódva.
Kozák Anikó
| Pados Enikő | (2025. november 23.) |
Köszönöm, Anikó.