Heti vers – 49./2023

Hadházi Dániel                                                                                (2023. december 3.)

Tisztelt Levelezőtársak!

Sajnos, már nem tartozom a legifjabbak közé, s bár még sok tervem van, amit szeretnék a Jóisten segítségével megvalósítani, az öregedés, sőt, sokszor már a valódi öregség nyilvánvaló tényeivel is szembe kell néznem. Ezt a vallomást azért bocsájtottam előre, mert e heti versküldeményem is az öregedés témája körül forog. Ahogy gyűlnek a napok, ahogy a múltból mind több lesz mögöttünk, s ahogy fogy előttünk a jövő, úgy kell egyre jobban megbékélnünk a körülöttünk lévő világgal. Hisz, fogy az erőnk, de már a hitünk is abban, hogy életünkkel valamilyen változást hozhatunk a világ dolgainak folyásában. … Minden hiábavaló lenne? Nem. Csak nem értjük, mert nem érthetjük, mi az „értelme” a létünknek e Földön. Ezekre a kérdésekre a választ, válaszokat majd egyszer talán, de az biztos, hogy nem itt a Földön kaphatjuk majd meg.  Addig marad „igazi” válasz helyett a költészet. … Éln, halni, elfogadni, harcolni, küzdeni – kinek-kinek vérmérséklete szerint.

Simonyi Imre: Borravaló – Sunyovszky Szilvia

Áprily Lajos: Ámulni még – Blaskó Péter

 

 

Karinthy Frigyes: Struggle for life – Kálloy Molnár Péter

(Küzdelem az életért)

 

Barátaim! Válasszatok!

Dani

 

Pados Enikő  (2023. december 3.)

                                                                                    

Drága Dani,

nem győzök ámulni, milyen szépen tudod megfogalmazni az érzéseket.

Köszönöm, Enikő