| Hadházi Dániel | (2020. december 6.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Hogy a magyar cigány együttélés problémái nem újkeletűek, annak irodalmunkban is vannak nyomai bőségesen. „Kutyából nem lesz szalonna” – ez a régi magyar közmondás illik legjobban arra, ami a cigány néplélek megváltoztatására, és e népcsoport „társadalmi felemelése” érdekében az utóbbi évtizedekben folytatott hosszú, és eddig eredménytelen „küzdelem”-ről eszembe jut. Meg kellene törni ezt az átkot. De ki legyen az, aki megtöri?… Mindig és kizárólag csakis a többségi társadalom és a kirekesztettség a cigányság társadalmi felemelke-désének útjában álló egyetlen akadály? A Nagykörúton belüli szociológusok és más „szakértők” véleménye szerint ez ugyanis így van. … Érdekes módon az irodalom – a legjobb történelemkönyv és a legigazabb szociológiai tanulmány – mindezt egy kicsit másképp látja. Például úgy, ahogy azt Arany János ‘A bajusz’ című humoros költeményében Szűcs György uram esete kapcsán megírta … Mielőtt még a YouTube cenzorai – rasszizmusra és mindenféle más mai újkeletű „érzékenységre” hivatkozva – letiltanák, hallgassátok meg a költeményt Kovács Ákos előadásában.
Arany János: A bajusz – Kovács Ákos
Ezúttal a szokásosnál bőségesebb lesz a zenei melléklet, melynek első darabja a szép és dallamos ‘Cigány himnusz.’. A Cigány Himnusz zenéje mellett érdemes figyelmezni annak szövegére is, melyben a cigány nép vall önmagáról. … A mű viszonylag újkeletű. A Cigány Himnusz, az 1924-ben, Szerbiában született és 1985-ben, Párizsban elhunyt Jarko Jovanovics Jagdino cigány író, költő és zeneszerző, szerzeménye. A dallam eredetije a szerbiai cigányság ajkán népdalként már régóta élt a Balkánon. Azt Jarko Jovanovics öntötte véglegesen műdal formába. Az 1971-ben, Londonban megtartott I. Roma Világkongresszus fogadta el a dal Jovanovics féle változatát a cigányság nemzetközi himnuszaként.
A cigány himnusznak ez a szép sora: „Nem loptunk mi csak egy szeget Jézus vérző tenyeréből” – a cigányság őslelkének tisztaságát és jóságát mutatja, melyet azonban vastag hordalék réteg borít. Ezt a hordalékot kellene valahogy közösen eltakarítanunk. …
Cigány himnusz – A Pécsi Gandhi Gimnázium Kórusa
Csak óvatosan merem leírni, mert ma már bizonyos körök előítéletességnek, sőt rasszizmusnak tartanak minden véleményt, melyet a többségi társadalom egy kisebbségi népcsoporttal kapcsolatban saját tapasztalatai alapján megfogalmaz, mi magyarok a cigányságot inkább a vidám, könnyelmű és gondtalan élet, na meg a tánc és a mulatozás hivatott népének tartjuk. Ehhez valóban kiválóan értenek. … Az élet egyéb területein azonban eddig viszonylag kevesebbet „alkottak”.. … Mintha Arany János kora óta nem sok minden változott, sőt, inkább csak romlott a helyzet. … És erről álítólag egyedül mi, magyarok – illetve a többi országban, ott ahol cigányok élnek – mindenhol a többségi nemzet képviselői tehetünk, tehetnek egyedül. A cigányság mindenben és mindenhol kiszolgáltatott, ártatlan, igazságtalanul megbélyegzett népcsoport. — vallják neves költőik.
Bari Károly: Azt hiszitek – Csányi Sándor
Fekete és fehér hangok / Irodalmi válogatás – Cinke Panna Cigány Színház / Szécsi Magda: Hazám
Az alább következő zenei melléklet épp a cigány költők fenti verseiben megfogalmazódott állításokkal szemben azt igyekszik bizonyítani, hogy a cigányságot nem a kirekesztés és a rasszizmus, hanem az évszázadok óta követett hagyományos életmódja gátolja meg a társadalmi felzárkózásban. …
Ez az állítás, azonban nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne a cigányság társadalmi és szociális felzárkózásának elősegítésében semmilyen feladatunk. Van, s nem is kevés. A cigányság társadalmi felzárkóztatása valódi magyar érdek is. Ebből a szempontból együtt visz az utunk. De csak azokkal a cigányokkal, akik jönni akarnak velünk ezen a közös úton. Mert a felemelkedés megvalósításának igazi feladata magára, a cigányságra vár. .. Az igaz, hogy mi, magyarok valóban inkább a most következő dalok miatt – mely daloknak nem csak a dallamát, de a szövegét is a cigány nép költötte – kedveljük őket. E dalokban maga a cigányság vall őszintén önmagáról.
Akárhogyis, együtt élünk velük immár hosszú évszázadok óta. Ők honfitársaink.. … E hosszú együttélés során a magyarságnak a cigánysággal kapcsolatban szerzett tapasztalatait – jókat, rosszakat – csak szándékos félreértéssel lehet előítéletnek, vagy rasszizmusnak nevezni. Én úgy vélem, mi magyarok a cigányság „felzárkózása” elé soha nem gördítettünk akadályt. Nekik kell még hosszú utat megtenniük, míg a közösen óhajtott célt elérhetjük.
Hej, Rigó, Rigó … – Horváth István
Erdő szélén sátoroznak az oláh cigányok – Horváth István
Nem kell nékem a pogácsa – Horváth István
Megdöglött a bíró lova – Horváth István
Sej, haj Rozika – Madarász Katalin, Gaál Gabriella
Cigánydalok – Horváth István, Bangó Margit
Cigánybálban sok a roma – Horváth István
Cigánydalok – Kovács Apollónia
Vannak nagyon szép szomorú cigánydalok is. Azokat majd legközelebb. Most ezeket a „mulatósakat” választottam. Remélem, nem bánjátok.
És a zene melléklet részeként még egy ráadás:
Désfalvi és szászcsávási cigánytáncok – Szilágyi Zita és Opitzer Márton előadásában
Dani