Heti vers – 51./2021

Hadházi Dániel  (2021. december 19.)

                                                                               

Tisztelt Levelezőtársak!

Karácsonyhoz közeledvén Mindannyiótoknak áldott, békés Karácsonyt kívánok.

Bár az e heti vers küldeményemnek – legalábbis a felszínen – semmi köze a közelgő ünnephez, mégis fogadjátok tőlem ezt a szép verset szeretettel karácsonyi ajándékként. E Váci Mihály versnek azonban csupán látszólag nincs köze a Karácsonyhoz, valójában mégis van. Mert az, mint minden a világon ami szép körülöttünk, ami ihletett, és ami ugyan csupán a mi gyarló emberi nyelvünkön képes szólani, mindig ugyanarról a csodáról beszél, létezésünk csodájáról és a reményről. Pont ugyanúgy, mint a Karácsony misztériuma. az emberré lett Isten, velünk emberekkel vállalt sorsközösségéről.

Váci Mihály: Szelíden, mint a szél – Piros Ildikó

És ezt a verset az a Váci Mihály írja ilyen gyönyörűen és gyönyörűnek, aki – haláláig – a szocializmus társadalmi rendszerének, a Kádár-korszaknak ünnepelt költője volt. Nem véletlen talán az sem, hogy ő írja meg, neki kell megírnia ezt a költeményt. Mert az igazság mindig és mindenhol jelen van. … De természetesen az sem véletlen, hogy ezt a verset alig-alig ismerjük. 

A zenei melléklet a Scorpions együttes ‘Wind of Change’ című dala. Különösen érdekesek a számhoz illesztett, a Berlini Fal leomlásának korából származó dokumentumfilm részletek. Szomorú, hogy mára mi lett az akkori reményekből!

Dani