| Hadházi Dániel | (2021. január 31.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Mostanában, különösen a fiatalok körében, nagyon népszerű a keleti kultúrák és a keleti vallások felé fordulás. Én ezt a jelenséget kétféleképpen is magyarázom. Az egyik „az inga visszalendülésének elmélete”, a másik – az előbbivel részben összefüggő – magyarázat pedig, maga a globalizáció. Az inga visszalendülésének elmélete számomra azt jelenti, hogy a hitét vesztett, illetve hitét veszni hagyó Nyugat is meg kell, hogy ismerkedjen a „hittérítés” szóval.
A majori templomban az egyik szentmisén hallottam, hogy Magyarország ma már missziós területnek számít, azaz olyan vidékekről – Ázsiából. Afrikából, de Dél-Amerikából is – jönnek ma már Magyarországra főleg fiatal papok, részben missziós munkát végezni, részben pótolni az itthoni paphiányt, onnan, ahol ma már erősebb, mert fiatalabb és élőbb a katolikus hit, mint idehaza. … És talán, ugyanez a helyzet a protestáns testvéreink esetében is.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert sokfelé megfordultam a világban. Amerre jártam, szinte mindenütt rácsodálkozhattam arra, hogy a kereszténység a világ milyen sok, tőlünk nagyon távoli vidékeire is eljutott. S akik elvitték e messzi tájakra a kereszténységet, azok nem mind hittérítők voltak, hanem egyszerű emberek, hajósok, kereskedők, katonák. és a legtöbbször csak később, az ő nyomukban érkeztek meg a hittérítők. A hit ereje nélkül azonban semmilyen erőszak következményeként sem épülhettek volna katedrálisok Makaón, Manilában, keresztény templomok Szingapúrban, vagy akár Indiában, stb. De ne felejtsük el azt sem, hogy korábban ugyanígy, hajósok, kereskedők és katonák közvetítésével terjedt el Indiából kiáradva Délkelet-Ázsiában sokfelé először a hinduizmus (Bali, Sri Vijaya, Majapahit, Angkor Wat, Champa, stb.), majd később arab és perzsa kereskedők közvetítésével Kelet-Afrikában, India északi és Gujarat-parti vidékein, de a távoli indonéz szigetvilágban is a muszlim hit, mely sok helyen épp az addig ott uralkodó hinduizmust szorította háttérbe. A kereszténység, mint térítő vallás – Dél-Amerika kivételével – a Föld minden más vidékére, csak jóval e két világvallás ottani megjelenése után. érkezett meg. De oda érkezésekor a kereszténység – csakúgy, mint „elődei” – még fiatal, erős, vonzó és tömegek számára „hiteles” vallás volt. Ezért tudott meggyökeresedni mindenütt ahová eljutott.
Mára a kereszténység azonban – legfőképpen a liberális világnézet megkövetelte szekularizáció miatt – mely egyenes következménye annak, hogy a hatalmat gyakorlók már nem Istentől, hanem a NÉP-től eredeztetik jogukat az uralkodásra – erejében meggyengült, elvesztette iránytű és támasz szerepét, a hit gyakorlása pedig magánüggyé vált. … Mindezt manapság nem így mutatják be az iskolákban. A hittérítést, mint a gyarmatosítás és a „fehér ember” erőszakos „ideológiai fegyverét”, s nem mint az általunk hitt igazság felmutatásának annak meggyőződéssel hirdetett szándékát láttatják az ifjabb nemzedék előtt.
A Nagy Francia Forradalom óta eltelt immár közel 250 évben a Nyugati világban a fentiekben leírt okok miatt mára a fejekben gyakorlatilag „spirituális vákuum” keletkezett. Ezt a vákuumot Európa tartóoszlopainak hitbéli megrendülése miatt a kereszténység – ne felejtsük, az egyház mi magunk vagyunk – jelen állapotában, sajnos, betölteni nem képes. Ez a megállapítás – tisztelet a nagyon kevés kivételnek! – különösen a fiatal nemzedék esetében igaz. Ebbe a szellemi vákuumba tágulnak be napjainkban a divatos keleti vallások és filozófiák, új világlátást és gyökerek nélküli új hitet kínálva a fényt keresőknek. A világ felszínes megismerését oly könnyűvé tevő, mert az idegenforgalomban és az utazásban hatalmas üzletet látó globalizáció, ezeket a kereszténység ellenes folyamatokat nagyon is megkönnyíti. Az érdekes csillogó „távolit” kínálva, a lenézett és szürkének tartott „helybéli” helyett. … A hit megőrzéséhez erő és akarat kell, de legfőképpen felmutatott és hittel hirdetett követendő, és követhető. azaz „valódi és hiteles” példák.
A keleti vallásokat és tanításokat csak úgy, ahogy azt Hamvas Béla teszi, őszinte és nyílt érdeklődéssel, de a kereszténység szemüvegén át szabad tanulmányoznunk. Minden vallás egyúttal világlátás is. Ez az állítás, különösen a keleti vallásokra igaz. Mindannyian elfogadjuk azt, hogy az idők folyamán a Földnek a miénktől mindenféle szempontból más vidékein, épp e különbözőségek miatt más és másféle kultúrák teremtek, s mindenütt keletkeztek olyan élettapasztalatok és bölcsességek, melyek számunkra, keresztény emberek számára is figyelemre méltóak, megfontolásra érdemesek. Sőt, sok gondolatot azok közül mi magunk is ugyanúgy igaznak tartunk, mint ők. … De ez vajon érinti-e keresztény hitbéli meggyőződésünket? Ha a hitünk, saját gyökerű világlátásunk kellően erős, biztosan nem. Ha az nem erős, ha nem kellően meggyökeresedett. akkor azt bizony könnyen elfújhatja a „keleti szél”. …
Hallgassuk meg, Hamvas Béla, hogy szól a tao-ról:
Hamvas Béla: A tao virágai – Rátóti Zoltán
Hamvas Béla: Kung mester beszélgetései – Rátóti Zoltán
Ha figyelmesen hallgattuk Hamvas Béla szavait, semmi olyat nem találunk azokban, melyek Jézus Krisztus tanaival ellentétesek lennének. Így jutunk vissza ismét az Igazsághoz!
Zenei mellékletként hallgassunk egy kis kínai zenét: Sajnálom, hogy a videó nem mutatja a két kínai zenész arcát. Különösen a hölgy arcára lennék nagyon kíváncsi! Ez egy kis rejtély, mely még érdekesebbé teszi ezt a különleges zenét! A különleges kínai hangszer, amin a hölgy játszik a ‘guzheng’.
Sun Quan: The Emperor – Zeng & Ming
Dani