Heti vers – 8./2023

Hadházi Dániel   (2023. február 19.)

                                                                                          

Tisztelt Levelezőtársak!

A múlt héten annak a véleményemnek adtam hangot, hogy a világirodalomban nagyon nagy ritkaság, hogy ugyanaz a nő, két költőóriás múzsája is legyen. Ez az állítás a magyar irodalom esetében azonban nem teljesen igaz. mert Kozmutza Flóra mellett, az irodalomtörténet egy majdnem – de csak majdnem – hasonló  másik esetet is számon tart. E másik történet főszereplője Boncza Berta, azaz Csinszka., aki először a már idősödő és betegeskedő Ady felesége volt, majd Ady halála után nem sokkal később Ady barátjához, Babits Mihályhoz – és nem is csak egyoldalúan – kezdett vonzódni, végül egy harmadik művészhez, Márffy Ödönhöz, a híres festőhöz ment feleségül..

Boncza Berta története valóban nem ugyanaz a lobogó szerelem fűtötte történet, mint amennyire a József Attila, Illyés Gyula és Flóra kapcsolatát bemutató múlt heti volt, de érdekesnek legalább annyira érdekes ez is.  Ezúttal mindkét költőóriás – Ady és Babits – érzelmeiben inkább már csak a parázs, semmint a lobogó tűz melegét érezzük. Ady részéről a kihunyó, Babits részéről a felizzó parázsét, melyek izzanak ugyan, de tüzet gyújtani már nem tudnak. 

Érdekes a Csinszka név eredete. Bertával történt levelezésük során, Ady magát viccesen Csacsinszkinak nevezve, lengyel grófnak adta ki magát. Így Berta – természetesen – nem lehetett más, mint Csacsiszka grófnő, azaz Csinszka.

Ady és Csinszka kapcsolatát mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum által készített alábbi rövid film:

Csinszka és Ady kapcsolatát tárja elénk – néhány feljegyzés és vers segítségével – a következő filmecske is:

Csinszka és Babits kapcsolatát mutatja be a következő kis film:

Adynak egyik legszebb Csinszkához írott verse az ‘Őrizem a szemed’ című költemény.. Hallgassátok meg Latinovits Zoltán  előadásában.

Ady Endre: Őrizem a szemed – Latinovits Zoltán

Dani

Huzella Ildi (2023. február 19.)

                                                                                                   

„Már vénülő kezemmel”, „már vénülő szememmel”…

41 évesen halt meg Ady Endre, tehát nagyon-nagyon messze volt a vénüléstől.  Talán azt érezte, hogy nincs már sok hátra?

 

Hadházi Dániel   (2023. február 19.)

                                                                                          

Az „öregedő Ady” kifejezés általánosan használt jelzői szerkezet a kora alapján mai fogalmaink szerint még fiatalnak számító költő  utolsó éveinek jellemzésére. Ez a megfogalmazás valószínűleg inkább Ady testi megjelenésére és fizikai állapotára utal..Életében a gyertyát mindkét végén égető, életerejét habzsolva felélő költő maga is – 41 éves kora ellenére – öregnek, sőt. vénnek érzi magát. Életereje fogyóban van. Ady akkoriban – a penicillin feltalálása előtt – még halálos, végállapotában pedig a testet teljesen legyengítő betegséggel, a vérbajjal (szifilisz) küzdött. 

Dani

 

Pados Enikő    (2023. február 19.)

                                                                                              

Dani, köszönöm.

Kamaszkoromban Nagyszüleim egyik sokadik házassági évfordulójára, amikor összegyűlt a nagy család: 4 gyerek és 15 unoka, szerveztem egy kis műsort, ennek keretében én szavaltam  az Őrizem a szemed  c. Ady verset, amivel nagy és könnyező sikert arattam.

szeretettel,

Enikő