| Hadházi Dániel | (2023. augusztus 13.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezen a héten ismét egy Arany János balladát küldök Nektek. Annak címe: ‘Rákócziné’. Ez a ballada szorosan kapcsolódik a múlt heti, a Fejedelemnek és bujdosó társainak életéről hírt adó Mikes Kelemen féle Törökországi levelekhez. Mikes leveleiben nem esik szó a fejedelem feleségéről, Hessen –Wanfried-i Sarolta Amália hercegnőről. Esküvőjük napján, 1694. szeptember 26-án II. Rákóczi Ferenc még csak 17, Sarolta Amália pedig alig 15 éves volt. A házasságot a Habsburg udvar hevesen ellenezte. Elsősorban azért, mert felesége révén a magyar főúr közvetlen rokoni kapcsolatba került XIV. Lajossal, a Napkirállyal, a Habsburg-ház esküdt ellenségével.
Házasságkötésük után az ifjú pár Magyarországon telepedett le, a sárospataki várban éltek. Három gyermekük született: Lipót (1696 – 1699), József (1700 – 1738) és György (1701 – 1756). Harmadik gyermekének születésekor Rákóczi már a bécsújhelyi börtönben raboskodott, ahová egy, XIV. Lajoshoz írott levele miatt került. melyben a Napkirállyal tervezett szövetségéről értekezett. Az elfogott levél alapján a császári ház elleni összeesküvés vádjával tartóztatták le. … Mint az később kiderült, XIV. Lajos nem rokoni szeretetből, hanem politikai számításból akart szövetségre lépni Rákóczival. A spanyol trónért folyó, a Habsburgokkal vívott ádáz küzdelem során azt remélte, hogy Bécs hátában, Rákóczi szabadságharca jelentős osztrák katonai erőt köt majd le, így tehermentesítve Nyugat-Európában az ugyancsak a Habsburgok ellen küzdő franciákat. És ahogy az már ilyen esetekben lenni szokott, Európa két nagyhatalma – a konfliktusban érdekelt harmadik fél, ez esetben Magyarország és a magyar nép kárára – végül kiegyezett, és békét kötött egymással. Rákóczi egyedül .maradt az osztrákokkal szemben.
Sarolta Amália 1701-ben, a porkolábokat lefizetve, álruhában megszöktette férjét a bécsújhelyi börtönből. Rákóczi Lengyelországba menekül, ahonnan majd 1703-ban visszatérve kibontja a szabadságharc zászlaját. melyen a latin nyelvű felirat “Cum Deo Pro Patria et Libertate (“Istennel a Hazáért és a Szabadságért”). A férjének szökéséhez nyújtott segítség miatt Sarolta Amáliát a bécsi udvar gyakorlatilag védőőrizet alá helyezte. Két élő kiskorú gyermekét elveszik tőle és gyámság alá helyezik őket, hogy belőlük a Habsburg-házhoz hű főurakat neveljenek. {… Lám csak, lám csak. A módszerek máig semmit sem változtak Mily fontos is az iskolai nevelés!] …
1706-ra a Rákóczi szabadságharc katonai eseményei Habsburg szempontból kritikusra fordultak. Ezért úgy gondolták, hogy az addig őrizetük alatt élő Sarolta Amália hercegnő talán rá tudná beszélni férjét valamiféle békére, kiegyezésre Béccsel. Ezért megengedték neki, hogy férjével találkozhasson, s neki a bécsi udvar békeajánlatát átadja. Erről az eseményről szól Arany ‘Rákócziné’ című gyönyörű balladája.
Arany János: Rákócziné – Sinkovits Imre
Hogy mi minden történt még azon a bizonyos férj és feleség közti találkozón, nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy a hercegnőnek még ugyanabban az évben, 1706-ban egy újabb gyermeke, egy kislánya született, Rákóczi Sarolta. A gyermek azonban néhány hetes korában elhalálozott. A rossz nyelvek szerint a kislány vér szerinti apja nem Rákóczi, hanem Wratislaw cseh kancellár volt talán. Akárhogy is estek meg a dolgok, a házaspár közti kapcsolatban törés következett be. – Talán Arany Jánosnak nincs igaza? A dolgok a valóságban máshogy történtek, mint ahogy azt a költő leírta?
Sarolta Amália és Rákóczi 1711-ben még egyszer utoljára találkoztak, de útjaik akkortól kezdve véglegesen szétváltak. Sarolta Amália nem követte férjét a törökországi száműzetésbe. Az asszony gyermekeit sem kaphatta vissza a bécsi udvartól. Végül zárdába vonult, s életét is ott, 1722-ben, fiatalon, 43 éves korában apácaként fejezte be. Rákóczi 1735-ben bekövetkezett haláláig, 13 évvel élte őt túl. Halálakor a Fejedelem is még csak 59 éves volt.
1. Rákóczi Ferenc és Hessen-Wanfried-i Sarolta Amália
Zenei mellékletként hallgassátok meg Hector Berlioz, francia zeneszerző Rákóczi-indulójának taktusait.a Pannon Filharmonikusok előadásában, vezényel Bogányi Tibor. (A franciák legalább ennyivel tartoztak nekünk!)
Dani