| Hadházi Dániel | (2023. október 15.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Még mindig nem tudok elszakadni a hazafiság témakörétől. Ezzel kapcsolatban ezen a héten Ady Endre egyik híres írását a ‘Kompország’-ot, és József Attila ‘Íme, hát megleltem hazámat’ című versét küldöm Nektek. Mindkettőből valami olyan sötét és mély kiábrándultság árad, melyet igazán csak mi, magyarok érthetünk meg. A frusztráltság, az elkeseredettség és a reménytelenség érzete ez, melyet – hazáját szerető magyarként – mindannyian éreztünk már mi magunk is. Ezt az érzést egymás ellen fordulva, egymást tépve, acsarkodva, marcangolva levezetni a legkönnyebb. Sokan így is tesznek. Itt nem lehet élni mondják. Ez a magatartás azonban csak még lejjebb visz, még közelebb a pokol kapujához. …
Hiszen annyiszor megpróbáltuk, nekirontottunk már ellenségeinknek. elnyomóinknak – de nem sikerült, mert nem sikerülhetett. Gyengék voltunk. Mert nem egyenként, hanem együtt tömegként nem voltunk elég erősek és elegen. Tudom, tudom. … Külső és belső okok. Mert labancok is voltak mindig köztünk, s labancnak lenni sokkal kifizetődőbb volt mindig, mint kurucnak. De aki bármely történelmi korban labancnak állt, vajon egy erős országban is ezt tette volna? Mi viszi őket erre az útra? A lelkük romlott és kozmopolita, vagy a megélhetés kényszere hajtja őket. mikor a szolgaságot választják? A tehetség számára mindig nyílnak az erszények, ha nem is tágra, de nyílnak, hisz a tehetség hasznot hajt. De csak ő kell. A többire nincs szükség, legfeljebb pincérnek, londinernek, konyhai mosogatónak, szobalánynak, stb. – ok., orvosnak, mérnöknek, de azok is csak szolgának, idegennek. Bognár Jenő bácsi a Hajógyárban ezt egykor így fogalmazta meg, „fehér néger”-nek. … Önmagában kurucnak lenni sem elég, aki csak vagdalkozik, elégedetlenkedik, búját alkoholba öli, vagy életerejét és szellemét bármilyen más módon pusztítja . … Így beszéljünk ma „kompországról”. vagy a depresszióval küzdő József Attila nyomán az egykori „úri Magyarországról”. Mindkettő erősen ragályos pesszimizmust sugároz! … Akárhogy is van. Ez a hazánk. …
A lelki kilábaláshoz recept nincs, és külső segítséget se várjunk, mert ez egyedül a mi dolgunk Hogyan legyünk jobb magyarok? Egyedül a lélek, az abban lakó hit és erő számít! Annak megértése, hogy nekünk feladatunk van. Bárhol is álljunk e forgatagban, fent vagy lent, elöl vagy hátul, melyet életnek nevezünk. nekünk kell ezt a hazát jobbá tennünk. … Ezt a véleményemet Adynak 1908-ban, a Nyugat-ban megjelent ‘Magyar Pimodán című írásának egy részletével (A hit valami olyan portéka …) szeretném alátámasztani.
A ‘Pimodán’ szó magyarázatához ezt találtam az interneten:
A francia Pimodán egy korszakban a kétségbeesett s magukat koruktól erőnek erejével elválasztó íróknak és művészeknek felejtőhelye volt. Egy hotel, melynek titkos helyiségében a szent Ópiumtól nyerték az enyhülést azok, akiket Párizs, a világ, az élet megcsömörlesztett, s akik valamivel többnek hitték magukat, mint az akkor már alaposan kikezdett keresztyén és másféle Isten. Vendégképpen, elég ideig … idejárt Baudelaire is, sőt eljött kíváncsiságból az a nem kisebb nevű ember, aki ma: Balzac. Balzacnak szerencsére volt esze és bivalyereje, s ő, aki egy diner-re föl tudott hörpintgetni három üvegnyi médocot, nem kért az ópiumból, nem kellett neki. Neki a bor se volt szükség és muszáj: ő, ha akarta, olyannak látta az életet, mint amilyen az élet nem tud, vagy nem akar lenni, tehát szépnek és elbírhatónak, érdemesnek. [Tas Péter]
Ady Endre: Kompország – Latinovits Zoltán
József Attila: Íme, hát megleltem hazámat – Latinovits Zoltán
Ady Endre: A hit valami olyan portéka … (Magyar Pimodán – részlet) – Latinovits Zoltán
Dani
Kozák Anikó (2023. október 16.)
Kedves Dani, köszönöm,
meghalllgattam, és először vívódtam…Ady és József Attila között… József Attilla először meggyőzőbb volt… de akkor a Youtube „felhozta” az Ódát….és az – mostani felfogásom szerint – nagyon „idealista”……Így, most, inkább Adyra szavaznék….a harmadik, A hit valami olyan videó is ebbe az irányba visz…
üdv, Anikó