Heti vers – 45./2023

Hadházi Dániel  (2023. november 5.)

                                                                                           

Tisztelt Levelezőtársak!

A Halottak Napja és Mindenszentek ünnepe múltával, de még mindig az egykor voltakra, a már nem élőkre emlékezve, hallgassátok meg ezt a gyönyörű és gondolatokkal teli Kosztolányi verset, melynek címe ‘Könyörgés az ittmaradókhoz’. A verset Fesztbaum Béla mondja el.

Kosztolányi Dezső: Könyörgés az ittmaradókhoz – Fesztbaum Béla

Annak érzékeltetésére, hogy a költői tartalomhoz az előadóművészet mennyi többletet adhat hozzá, hallgassátok meg még egyszer ugyanezt a költeményt egy megdöbbentően egyedi elő-adásban, Latinovits Zoltán tolmácsolásában. De nem szavalat, hanem ének formájában. Kosztolányi és Latinovits – a költeményből így lesz valódi siratóének.

Kosztolányi Dezső: Könyörgés az ittmaradókhoz – Latinovits Zoltán

Dani

Ui. Makray Ferenc levelezőtársunk hívta fel a figyelmemet a Kossuth Rádióban november 1-én, ‘Két parton’§ címmel  elhangzott nagyszerű Halottak Nap-i irodalmi összeállításra. Én is ajánlom ezt a műsort Mindannyiótoknak, melyet a Médiaklikk – Kossuth Rádió – 2023. 11.01. – reggel 5:05 perckor kezdődő sávjára kattintva hallgathattok meg.

 

Kozák Anikó  (2023. október 5.)

                                                                                                

 

köszönöm szépen. A másodikat, különösen… emésztem…. még

 

Csallóközi Tamás    (2023. november 6.)

                                                                                      

 

Kedves mindenki,

Nekem mindkét előadás tetszett.

Szerintem a legfontosabb észrevétel a versben, hogy bűntelen vagyok és hogy a Hold ezüstösen bűvöl minden pocsolyát.

A világ egy bűvész mutatvány, a bűvész a saját elménk. 

A világ egy álom, egy káprázat, hiszen ha minden eltűnik, akkor végső soron semmi sem lehet valódi, mivel ha az lenne, akkor nem tűnne el.

Minden ön hibáztatás hiábavaló és téves.

Az önostorozó gondolatok felmerülésekor érdemes feltenni a kérdést:

  1. Kinek a gondolata ez?

Az erre adandó válasz:  Az én gondolatom. Ekkor fel kell tenni a következő kérdést:

  1. Ki vagyok én?

(ekkor az elme befelé fordul és ön boldogságot él meg) Ez Isten.

Persze ezt csak erős elmével lehet megtenni. Ehhez előfeltétel többek között a szatvikus (szeretetteljes) elme és a tisztességes és tiszta becsületes, jóindulatú, becsületes jellem.

Üdvözlettel:
Csallóközi Tamás