| Hadházi Dániel | (2023. december 15.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Az 50. hétre egy komor hangulatú verset küldök Nektek. Ezúttal Karinthy Frigyes „Mené tekel’ című költeményét. Versválasztásaimat gyakran nem tudom – jóllehet, igyekszem – függetleníteni a külső világban körülöttünk zajló, zavarosan és félelmetesen fortyogó eseményektől, de ez – sajnos – csak nagyon ritkán sikerül. Bár Karinthytól sem idegen a sötétebb tónus, mégis szinte mellbe vágó keménységűek e költeményének sorai. Különösen akkor, ha tudjuk mit jelent a vers címe, mit jelentenek a ‘mené – tekel’ szavak.
A Biblia ÓSzövetségi részében található Dániel Könyve. E Könyv 5. fejezetének címe: Belsazár lakomája: csodálatos írás a falon. Dániel magyarázata. – A babiloni uralkodó, Belsazár, Nabukodonozor király fia. nagy lakomát rendez ezer főembere előtt. A lakomához a bort a jeruzsálemi templomból elhurcolt szent edényekben szolgálják fel számukra. Azaz a babiloniak meggyalázzák a szent edényeket. „Abban az órában emberi kéznek ujjai tűnének fel és írának a gyertyatartóval szemben a király palotájának meszelt felán, és a király nézé a kézfejet, a mely ír vala.”. A jelenség láttán Belsezár megrettent. Hívatta legbölcsebb, legtudósabb embereit, olvassák el és fejtsék meg, mit jelent az írás a falon, de azok sem elolvasni sem megérteni nem tudták a szavak – számukra csak érthetetlen jelek – jelentését. A babiloni és a káldeus tudósok kudarcát látva, a királyasszony Belsezár felesége javasolta urának, hivassa Dánielt, a Júdeából elhurcolt zsidóknak már a babilóni fogságban született egyik leszármazottját. Dánielt Belsazár atyja, Nabukodonozor is már nagy becsben tartotta, mert Dániel, aki Babilóniában a Baltazár nevet kapta, megfejtette Nabukodonozor király egyik rejtélyes álmát, melynek értelme a próféta isteni sugallatra kinyilvánított magyarázata szerint nem más, mint egy, a földi birodalmakat romba döntő hatalmas apokaliptikus pusztulást leíró látomás. A Belsazár elé hívott Dániel elolvassa és megfejti a király lakomáján a láthatatlan ember (angyal?) kezével a falra írt betűk és szavak értelmét, mégpedig eképpen: „És ez az írás, amely feljegyeztetett: Mene, mene tekel, ufarszin! Ez pedig a szavaknak az értelme: Mené, azaz számba vette Isten az országlásodat, és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és a perzsáknak.” … [A mene, a tekel és az ufarszin (peresz) arámi szavak. Azok korabeli súlymértékeket jelölnek. Ha ezt tudjuk, mi magunk is közelebb kerülünk a falon lévő írás megfejtéséhez.] … Mindezt mi magyarul másképp ezzel a szólással fejezzük ki: Megmérettettél és könnyűnek találtattál.
Karinthy ebben az 1927-ben írott versében egyértelműen erre a bibliai fejezetre utal. Ő már akkor, majdnem száz évvel ezelőtt ugyanúgy látta a világot, ahogy azt mi magunk most. Karinthy úgy látta a világ körülötte megérett az apokaliptikus pusztulásra Az Isten azonban még mindig türelemmel van irántunk, emberek iránt. Mai korunk erkölcsi viszonyait, a hazugságokat, a csalásokat, az árulást az önző érdekű háborúkat, és azok következtében a pusztítás borzalmait látva, magyarázatként nem találhatunk mást, mint azt, hogy még nem értünk a lejtő aljára, még mindig van és lesz még lejjebb is. Vegyük észre, hogy a vers keletkezésének korára, a múlt század 20-as éveire ma már szinte nosztalgiával tekintünk. … De ne csak a sötétséget lássuk azonban magunk előtt mert advent ideje van, és mert tudjuk – mikor legsötétebb az éjszaka, mikor legnagyobb, leghidegebb és legfélelmetesebb a sötétség körülöttünk, akkor születik meg a fény. a remény. S a fény biztosan megszületik, megígértetett.
Karinthy Frigyes: Mené, tekel – Mensáros László
Dani