| Hadházi Dániel | 2026. március 8. |
Tisztelt Levelezőtársak!
A múlt heti ígéretemhez híven, ma a Wesselényi-féle összeesküvésről szeretném kifejteni néhány gondolatomat. Mindenek előtt azonban ismerjük meg pontosan mi is volt a Wesselényi-féle összeesküvés, a 17. század vége felé néhány néhány magyar nagyúr, miért és hogyan gondolta, hogy a gyengülő Török Birodalom árnyékában talán lehetőség kínálkozhat a magyar függetlenség kivívására. Magáról az összeesküvésről és azt azt követően a Habsburgok kegyetlen bosszújáról szól az alábbi videó.
A magyar, akit saját emberei fejeztek le – Frangepán Ferenc
A videót kiegészítendő még néhány fontos tény:
– A 17- század második felétől Zrínyi Miklós, a költő ls tehetséges hadvezér, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokája Magyarországnak a török uralom alóli felszabadításáért küzd és harcol tollal és fegyverrel egyaránt. Ehhez a küzdelemhez az ország akkori uralkodójától és egyben német-római császártól, a Habsburg I. Lipóttól két és remél segítséget. Lipót azonban Magyarországért vonakodik hadba vonulni az akkor már gyengülő Oszmán Birodalom ellen. Csak akkor cselekszik, mikor a török Bécs ellen indul.
– 1664 augusztus 1-én a Montecuccoli vezette császári hadak (Habsburg birodalmi katonaság, német birodalmi erők, francia lovas csapatok és egyéb nyugati segéderők) [azaz a korabeli „európai NATO erők”] Szentgotthárdnál megállítják a Bécs felé előrenyomuló törököket.
– A császár a szentgotthárdi győzelmet azonban, a magyar szempontból megalázó, az Oszmán Birodalom magyarországi hódításait változatlanul hagyó és azokat elismerő, 1664. augusztus 10-én aláírt vasvári békébe fordítja. A császár döntését valószínűleg az indokolja, hogy még nem érzi elég erősnek a birodalmi erőket, hogy a magyarok segítsége nélkül, csak a saját birodalmi haderejére támaszkodva űzze ki Magyarországról a törököt. Amíg ez a számára kívánatos állapot be nem következik és ő a magyar főurak segítségével rontana a törökre, a osztoznia kellene velük a sikeren és az országon is. Így aztán, amíg sok nemzetiségű saját hadserege fel nem készül a török elleni végső küzdelemre, jobb lesz a magyarokat török uralom alatt tartani.
– A magyar főurakat, köztük Zrínyit is felháborítja a vasvári béke, és a császár nyíltan ki nem mondott, de nyilvánvaló birodalmi érdek diktálta cinizmusa. A nemzeti érzelmű főurak között érlelődik a szervezkedés, az ország saját magyar erőből történő felszabadításának gondolata.
– Zrínyi Miklós, az akkori Magyarország minden tekintetben legtehetősebb főura 1664. november 18-án halálos vadászbaleset következtében meghal. A kursaneci erdőben egy vadkan sebzi halálra. Zrínyi ekkor még csak 40 éves volt. … Baleset vagy a Habsburg udvar által megrendelt és megrendezett merénylet? … Máig vitatott kérdés.
– 1664 – 1671 a Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc nevével fémjelzett összeesküvés kora. Az összeesküvés külső és belső okok miatt elbukik.
I. Lipót kegyetlen bosszút áll. A vád felségárulás. Nádasdy, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc fejét veszti, birtokaikat elkobozzák. A szervezkedés kevésbé fontos résztvevőire js súlyos börtönbüntetés és vagyonelkobzás vár. A császár még az írmagját is igyekszik kiirtani egy újabb magyar lázadás lehetőségének. Köznemesi szintig lemenőleg csak a Habsburg-háznak hűségesküt tett urak tarthatják meg birtokaikat.
1686. szeptember 2. Buda „visszavívása”a töröktől. A vasvári béke után a már korábban belső korhadásnak indult és csak még tovább gyengült Oszmán Birodalmat ismét az egyesült nemzetközi császári erők [a korabeli NATO csapatok] győzték le. Magyar neveket nem ismerünk a Budáról a törököt kiűző katonák között. Ellenben a francia Savoyai Jenő, a Budát „visszavívó” erőknek a harcokban az egyik nagy érdemeket szerzett főparancsnokának lovasszobra máig ott díszeleg a budai Várban. … Buda „visszavétele” és a töröknek a Duna és a Dráva vonala mögé történt visszaszorítása után teljes erővel megindult a „felszabadított” magyar területek Habsburg gyarmatosítása, Magyarország teljes elbitorlása és kifosztása. =Az idézőjeleket nem véletlenül tettem oda, ahová tettem.)
És most jöjjön a „történelmietlen” kérdés, a „mi lett volna, ha …?”
El tudtok-e képzelni egy olyan másmilyen magyar történelmet, amely a töröknek Magyarország területéről a Wesselényiek, Zrínyiek, Nádasdyak, Frangepánok vezette magyar csapatok általi kitűzésével kezdődik újra. Egyszerre magyar és horvát tudatú főnemesek vezetésével, összefogásával és az Erdélyi Fejedelemség hathatós támogatásával. Látjátok ezt a térképet magatok előtt? A Duna- és a Dráva vonaláig az egész Kárpát-medence a Habsburgok, Ausztria, Csehország és Galícia nélkül. Ez az összefogás kinyithatta volna Magyarországot az Adriai-tenger felé a horvátokkal szimbiózisban, ráadásul mindezt épp az ipari forradalom előestéjén. Egy ilyen önbizalmát visszanyert és megerősödött országra egy egészen más történelem várhatott volna. … Hogy adódik-e majd még egyszer egy ilyen újabb történelmi esély – nem tudom. De, egy ilyen időablak újbóli kinyílásának lehetősége ma ugyanúgy, mint egykor a 17. század végén, bizonyosan ellentétes lenne a Nyugat érdekeivel-
A Wesselényi-féle összeesküvést a magyarság szinte teljesen elfelejtette. Az irodalomban is csupán a Kölcsey Ferenc által 1838-ban írott ‘Rebellis vers’ című költeményben találtam egyetlen rövid sornyi utalást.
Kölcsey Ferenc – Rebellis vers
Zrínyi vére mosta Bécset,
S senki bosszút nem állt;
Rákóczi küzdött hazánkért,
S töröknél lelt halált.
Páris ígért szabadságot,
Ti nem fogadtátok,
Járom rátok, gyáva népek,
S maradéktól átok
És ugyanez a vers a Hangraforgó együttes feldolgozásában
A Wesselényi-féle összeesküvésről az egyetlen általam ismert képzőművészeti alkotás Madarász Viktor ‘Zrínyi Péter és Frangepán a bécsújhelyi börtönben’ című történelmi festménye. A kép 1866-ban, 1 évvel a Kiegyezés előtt készült, a festészet erejével emlékeztetve a megbékélésre készülő feleket a történelmi a múlt hosszú árnyékaira, az el nem felejtett hősökre.
Dani