| Hadházi Dániel | (2024. január 21.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre egy gyönyörű Babits verset küldök nektek. A vers címe: ‘Ballada Írisz fátyoláról’. Mikor először hallgattam meg ezt a költeményt, arra gondoltam, vajon a festészetnek vagy a költészetnek van-e nagyobb megjelenítő ereje? A festő által látott és bemutatott, vagy a szavak, a gondolat által felidézett és így láttatott képek hatása erősebb-e? Énmagam nem tudok válaszolni erre a kérdésre. Illetve csak annyit mondhatok, hogy mindkét művészi kifejezési mód ugyanazt akarja, gyönyörködtetni a lelkünket. A festményen ábrázolt táj, az ég, a víz, a színek, a formák, vagy a költemény sorai kiváltotta szinte ugyanolyan vizuális élmény, mindkettő beavat minket abba a csodába, amit csak a művészet adhat az embernek, a szépség bemutatása által valami igazán fontos és mélységesen mély értelmű, épp ezért csak a lélek és a szív számára érthető rejtély megértésének a csodáját. … Az évszakok változnak, irisz mindig más színű fátylat ölt magára, … de az évszakok változásával múlik az idő … és múlik az élet is. Ezt üzenik az istenek. … S talán már azt is értjük, miért ballada a költemény formája, s miért a tavasszal indul, s miért Írisznek a téli tájat beborító fehér gyász fátyolával ér véget a vers. …
Mivel ez a Babits költemény oly szép, úgy gondoltam, hallgassátok meg azt két nagyszerű színész, egy nő, Molnár Piroska, és egy férfi, Sztankay István előadásában is. Ugyanaz a vers, de mégis mindegyik szavalat egy kicsit más. Persze, ez mindig így van, de most különösen érdekes ez a játék.
Babits Mihály: Ballada Írisz fátyoláról – Molnár Piroska
Babits Mihály: Ballada Írisz fátyoláról – Sztankay István
De hát kicsoda is Írisz. A görög mitológiában a sokszínű fátyolba burkolózó szépséges Írisz a szivárvány istennője. Neve görögül ezt is jelenti. „szivárvány”. Zeusz és Héra nem hivatalos, „személyes” hírnöke ő, aki csakúgy, mint a valódi szivárvány – összeköti az eget és a földet – az isteneket az emberekkel. Legalábbis a földről így látszik. … De Íriszről, a szivárvány istennőjéről kapta a nevét szemünk szivárványhártyája is, és szépsége miatt „írisz”-nek nevezik a természetben és a kertekben sok, különféle színű változatban előforduló nőszirmot is.
Dani
