Heti vers – 44./2024

Hadházi Dániel    (2024. október 27.) 

                                                                             

Tisztelt Levelezőtársak!

A jövő héten ünnepeljük Mindenszentek ünnepét és a Halottak Napját.  Ezért e két ünnep jegyében e heti küldeményem emlékezés elhunyt rokonainkra, barátainkra, szeretteinkre.Rájuk gondolva, a velük töltött egykori szép napokra, időkre emlékezve, hallgassátok meg Kosztolányi Dezső ‘Azon az éjjel’, József Attila: ‘Kész a leltár’,  és Ady Endre ‘ Kocsiút az éjszakában’ című versét. A 20. századi magyar irodalom három géniuszának három komor hangulatú, de mégis gyönyörű költeménye az életről, a halálról, az elmúlásról és az itt maradásról, az összeomlásról és az elfogadásról. … 

Van egy kapu, amelyen egyszer majd mindannyiunknak át kell mennünk. Minden ősi nagy kultúra tisztelettel emlékezik meg a halottakról, akik a feladatukat elvégezve – már befejezték földi létüket…. A valósággal a kapcsolatát már rég elvesztett dekadens Nyugat erről mostanában tudomást sem akar venni. Tagadja az elmúlást, mintha az nem is létezne, elfordítja attól a fejét .Így kényelmesebb. … Az örök ifjúságban hisz. Azért dekadens és hamis mindaz, amiről beszél, mert nem a valóságról, az élet teljességéről szól, hanem az idő önkényes és erőszakos „megállításának” illúziójáról. Nap mint nap ezt az illúziót és álomvilágot festi elénk harsogó színekkel és elemeikre bomlott absztrakt formákkal. Ha egy kultúra eljut idáig, az visszafordíthatatlanul belépett a rohamosan hanyatló korszakába.

Kosztolányi Dezső: Azon az éjjel – Györgyi Anna

József Attila: Kész a leltár . Latinovits Zoltán

Ady Endre: Kocsiút az éjszakában – Latinovits Zoltán

A versek hangulatához illő zenei mellékletként hallgassátok meg W. A. Mozart: Requiem című oratóriumából a ‘Lacrimosa’ kórus betétet. A latin eredetű „lacrimosa” szó „könnyeket”, „könnyest” jelent. A felvétel érdekessége, hogy azt egy venezuelai kórus adja elő, szenvedélyes átéléssel … Méghogy a kultúra nem univerzális!

Dani

 

Gonda Zoltán  (2024. október 27.) 

                                                                                              

Kedves Dani,

nagyon köszönöm a mai leveled is. 

A József Attila vershez kapcsolódóan, amely Latinovits Zoltán előadásában  zseniális, szeretnék egy „énekes” feldolgozását figyelmedbe ajánlani: 

További jó utat kívánva, üdvözlettel

Zoli

 

Hajós György      (2024. október 27.) 

                                                                                          

Szervusz Dani,

Köszönöm szépen a verseket, az első tetszett a legjobban. Szép versek, tanulságosak.

Szép vasárnapot kívánok.

Lovagi üdvözlettel,

Gyuri.

 

Kozák Anikó      (2024. november 1.) 

                                                                    

Juhász Gyula: Consolatio

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.