| Hadházi Dániel | (2025. április 6.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre nem verset, hanem egy nemesen egyszerű és szép Sinka István novellát küldök Nektek, melynek címe ‘Három öreg’. Sinka István írásművészetének megismerését – eléggé el nem ítélhető módon – eddig elhanyagoltuk. Ebben az immár hetedik éve tartó heti levélfolyamban korábban csupán egyetlen Sinka versről, az ‘Anyám balladát táncol’ című költeményéről esett szó. az is csak néhány más költeménnyel egy csokorba szedve, az egyik anyák napi vers összeállításban. … Az 1897-ben, Nagyszalontán született Sinka István a magyar autodidakta őstehetség egyik „mintapéldánya”. Juhász bojtárként, majd számadóként élte ifjú éveit. 1920-ban Vésztőn telepedett le és ekkoriban jelentek meg legkorábbi versei, írásai is. Irodalmi munkásságának kezdetektől fogva meghatározó jellegzetes témaválasztása a szegényparaszti lét, Műveiben a magyar parasztság életének ismerete és szeretete, mondandója erkölcsi értékítéletében pedig a velük való azonosulás, a velük érzett szoros sorsközösség vállalás nyilvánul meg. Sinkát az e két forrásból táplálkozó írásművészete a népi írókkal, köztük is a baloldali gondolkodású paraszti származású Szabó Pállal és Veres Péterrel rokonítja. E vállalt „rokonságán” túl, Sinka azonban egészen a magyar fajvédő mozgalmakig sodródik. Ez az oka annak, hogy a hivatalos irodalomkritika az 1969-ben elhunyt Sinka Istvánt – jóllehet, 1954-ben Kossuth-díjat kapott – a mai napig nem az ő írásművészetének megfelelő helyen tartja számon. Műveit a parasztság kisemmizettségének, tragikus sorsának átérzett fájdalma, az ősi értékeket hordozó, egyszerűségében is szakrális paraszti életforma megsejtett elmúlásának, pusztulásának szomorúsága lengi körül, Ez az érzés vékony gyászfátyolként burkolja be írásainak majdnem mindegyikét. … Az erre a hétre küldött, 1929-ben írt ‘Három öreg’ című Sinka novella is ezt példázza. … Szerintem remekmű.
Sinka István: Három öreg – Papp János
Dani