Heti vers – 19./2025

Hadházi Dániel (2025. május 4.)

                                                                                           

Tisztelt Levelezőtársak!

Isten éltesse az édesanyákat és a nagymamákat!

Ezúttal azonban nem anyák napi vers összeállítással készültem, hanem csak egyetlen, és témájában nem is Anyák Napjához illő költeménnyel. Ráadásul, ezen a héten ismét játszani hívlak Benneteket. A már ismert régi játék lenne ez újból – ugyanaz a vers, de a versmondók más – más felfogásában elmesélve, mert minden költemény a képzeletet megmozgató, de valahogy mégis mindig a valóságról szóló mese is. Ezúttal Tóth Árpád ‘A Palace-ban’ című verse az „áldozat”. Egy vers – két előadó. Vajon melyiket érezzük hitelesebb történetnek, az elsőt, Epres Attila előadását, aki kicsit élettel teltebben, tettetett közönybe fojtani igyekvő fájdalommal, vagy a másodikat, Kézdy György felfogását, aki lemondó rezignáltsággal mondja el ugyanazt a költeményt. … 

Az irodalomtudósok az ilyen versekre mondják, hogy a költő saját élettapasztalatából táplálkozó hangulat líra. Tóth Árpád esetében – néhány kivételtől eltekintve ez a líra mindig a szomorúságról, a lemondásról  és az elmúlásról szól, és rezdít meg az olvasóban / hallgatóban az ilyen érzésekre hangolt húrokat. … A kora gyermekkorától gyenge testalkatú és betegségekkel küzdő Tóth Árpádról 1915-16-ban derült ki, hogy a korban gyógyíthatatlan tüdőbajban szenved. Akkoriban erre a betegségre az egyetlen gyógymódot csupán a jó levegőt és pihenést  kínáló magas hegyvidéki szanatóriumok jelentették. A finom, érzékeny lelkű költő maga is többször megjárta, jól ismerte ezeket az elegáns gyógyintézményeket. Őt az újtátrafüredi Palace szanatóriumban több alkalommal is gyógykezelték. Ezekhez az élményekhez kapcsolódik ‘A Palace-ban’ című 1925-ben írott verse,.  … Tóth Árpád három évvel később, 1928-ban, mindössze 42 éves korában a rajta elhatalmasodó tüdőbaj következtében hunyt el.

Tóth Árpád:  A Palace-ban – Epres Attila

Tóth Árpád: A Palace-ban – Kézdy György

 Ezen a héten a vershez zenei melléklet is tartozik, Frederic Chopin Tavaszi keringője Paul de Senneville zongorajátékával és toszkánai képekkel. 

Frederic Chopin: Tavaszi keringő _ Paul de Senneville

A videóhoz fűzött kommentek között találtam az alábbi két héttel korábbi – és talán még a fenti vershez is illeszkedő – angol nyelvű megjegyzést, melyet  most ide másolok “

I’m not sure if anyone is reading this right now, but if so, I want you to know that I wish you a day full of love and joy. May every moment bring you closer to your goals and may you never lose faith in yourself. You are unique and capable of achieving anything you set your mind to!”   [“Nem vagyok biztos, hogy valaki elolvassa ezeket a sorokat, de ha mégis, azt akarom, hogy tudja, örömmel és szeretettel teli napot kívánok neki. Minden pillanat vigye őt közelebb céljai valóra váltásához, és soha ne veszítse el az önmagába vetett hitet. Mindenki különleges és képes elérni, amit kigondolt.”]  … Lám csak, ilyen nagyszerű kommentek is vannak!

 Dani