| Hadházi Dániel | (2025. június 22.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Tegnap volt az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája. Legyen ez vigasztalónk a Szentiván éjjel épp ellentétes tartalmú és hangulatú mai küldeményem mellé. mert ezen a héten Dante ‘Isteni színjáték’ című elbeszélő költeménye Pokol fejezetének néhány rövid részletét küldöm Nektek.
Jóllehet, korábban már többször is szó esett köztünk erről a műről, mégis úgy gondolom, mielőtt belevágnánk ezen újabb részletek meghallgatásába, nem árt, ha megismerkedünk a mű szerzőjével, Dante Alighierivel, de magának a hatalmas elbeszélő költeményének tartalmával, szerkezetével. legfőképpen pedig a mű mondanivalójának lényegével. Ehhez nyújt segítséget a Zanza Tv alábbi videója.
Dante: Isteni színjáték – Zanza Tv
Számomra a régi irodalom tanulmányozása azért okoz rendkívüli izgalmat és nyújt nagyszerű élvezetet, mert bizonyítékát látom abban a „nincs új a Nap alatt” mondás igazságának. A már elmúlt időkben felvetett témák lényegében semmiben sem különböznek mai korunk problémáitól. Számomra, az én konzervatív világlátásom számára mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a földi létben csak az örök változás létezik, de ez a szó, hogy „fejlődés”, ismeretlen fogalom. Persze sokan vannak, akik ezt nem így gondolják. és számukra például az egyre több mindenre képes orvostudomány, vagy ehhez szorosan kapcsolódva, a látszólag végtelen lehetőségek felé utat törő modern technikai és technológiai „alkalmazások” sora jelenti a „fejlődést” magát. De ez így csak szó mágia, amely csupán anyagba próbálja öltöztetni az élet lényegét. Ezen véleményem nem a „fejlődés” szónak a szótárunkból történő kiirtására tett gyenge kísérlet, hanem csupán a mindennapi jelenségek mögötti lényeg megragadásának más, filozofikusabb szempontú bemutatása. És itt kanyarodunk vissza az Isteni színjátékhoz. Döntsétek el Ti, hogy Dante, a valamikor 1307 és 1321 között keletkezett művében – ugyan a középkor díszletei közül – vajon nem örök időkre érvényesen, és bár a múltból, de mégis közvetlenül a mai kor emberéhez, hozzánk is szól? A Pokol egyes bugyrainak, az életben elkövetett bűnöknek és a bűnösöknek járó méltányosnak tartott büntetések bemutatása, lényegében az „örök” mindennapi földi élet történései és annak nyomán az ugyancsak „örök erkölcsi értékítélet” párba állítása, valamiféle igazság szolgáltatás egyszerre emberi és isteni. Hiszen mindegyik isteni eredetű lélek a földi létben, gyarló emberként a boldogságot keresi – ki így, ki úgy. A sors és a szabad akarat kettős szorításában mind elbukunk – de nem mindegy, hogyan. …. „Középkori enciklopédia” – mondják Dante művéről. Valóban csak ennyi lenne?
Dante: Isteni színjáték / Pokol – 3. ének (részlet) . Kolovratnik Krisztián
- ének (részlet) – Kolovratnik Krisztián
- ének (részlet) – Gáti József
- ének (részlet) – Kolovratnik Krisztián
Dani
U.i.: A szingapúri Haw Par villa egy különleges kultúrpark, ahol a kínai legendák történéseit, valamint a különféle kínai vallások – a taoizmus, a buddhizmus és a konfucianizmus – istenségeit bemutató szobrok, figurák, szobor együttesek sokasága található. Azért ilyen formában, hogy a korabeli egyszerű, írástudatlan emberek is szinte megelevenedve, mintegy valóságként lássák hitviláguk „alapjait”. (A keresztény templomok freskói, vagy a kálváriák egykor ugyanezt a célt szolgálták.
A Haw Par Villának egykor volt egy különleges és a park többi részétől elkülönített zárt és fedett területe, egy épület, ahová csak külön belépti díj megfizetése ellenében lehetett bemenni. Ez volt a „Pokol”. Én egyszer. mikor ott jártam – felhagyva minden reménnyel, és a jegyet is megváltva , egy helyi barátom társaságában átléptem a „Pokol kapuját”. Bent a zárt térben majdnem sötétség, sűrű félhomály borongott, félelmet keltő kísérteties zajok, nyögések, kiáltások hallatszottak. A falakon belül, csak úgy, mint a park Poklon kívüli nyitott területén. ijesztő szobrok és figurák alkotta jelenetek segítségével láttatták, hogy az életben elkövetett .különféle bűnökért milyen büntetés jár. majd a már meghalt, mégis nem csak lelki, de testi kínokat és fájdalmat is érezni képes lelkekre a túlvilágnak e szörnyű helyén. Borzalmasabbnál borzalmasabb kínzásokat bemutató jelenetek sorakoztak egymás mellett a látogatók számára kijelölt útvonal mentén. Minden tárló mellé odaírva, miért jár az a bizonyos büntetés. A kínaiak hite szerint – nincs mese – halála után mindenki először a Pokolba jut. Így aztán minden látogató saját lelkiismerete és magában jól ismert bűnei szerint fogalmat alkothat arról, hogy mi vár majd rá odaát. Mindketten csendben haladtunk végig e „pokoli bemutatón”. A közvetlenül a kijárat melletti tárló azt a jelenetet ábrázolta, ahogy a szenvedések után már megtisztult lélek, mielőtt újra megszületne – mert a kínai vallások mindegyike hisz a reinkarnációban – kötelezően iszik egy kortyot a felejtés italából, mely az illető lélek minden korábbi emlékét eltörli, s aki ezután majd újra testi valójában jelenik meg a földön. … Barátommal együtt mindketten alig vártuk, hogy végre ismét kiléphessünk a napvilágra. Hátborzongató és nyomasztó élmény volt látni a „Poklot”. Amikor már újra friss levegőt szívtunk, még mindig a nyomasztó élmény hatása alatt percekig csak némán hallgatva ballagtunk egymás mellett. . … Elmondhatom tehát, Dantéhoz hasonlóan – és ugyanúgy mint ő, én is kísérővel – megjártam a „Poklot”. …. Vajon azok, akik egykor építették ezt a kiállítást, ismerték-e Dante ‘Isteni színjáték’-át: ,,, Nem hiszem. … ‘Milyen csodálatosan érdekes, hogy minden különbözősége ellenére, mennyire hasonlatos a távoli vidékek és népek hitvilága, kultúrája. … Azóta már többször is újból jártam Szingapúrban, sőt, sokszor hosszú időt is töltöttem ott, és volt úgy, hogy a Haw Par Villában is újból megfordultam, de a „Pokolba” soha többé nem kívánkoztam vissza. Úgy tudom, már le is bontották, eltüntették ezt a látványosságot.
(A villát egy burmai-kínai származású vagyonos kereskedő testvérpár , Aw Boon Haw és Aw Boom Par alapította. Ők az 1920-as években költöztek Szingapúrba, ahol dúsgazdag emberekké lettek. A parkot, melynek kialakítása és berendezése a feng shui szabályai szerint történt, hálából adományozták a szingapúri kínai közösségnek. A testvérpár vagyona legnagyobb részt az Ázsia-szerte, de talán még itt Európában is ismert, fehéres színű és jellegzetesen szúrós szagú, de minden bajra valóban jól használható fájdalomcsillapító kenőcs, a Tiger Balm (tigris kenőcs) forgalmazásának monopóliumából származott. ,,, Én is vettem ebből a készítményből.)