| Hadházi Dániel | (2025. szeptember 28.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre két időtlen szépségű szerelmes verset küldök Nektek a világirodalomból. Az első a 19. század második felében élt moldáviai születésű Mihail Eminescu ‘Óh, jössz-e már ,,,’ című költeménye. Kis rosszmájúsággal, Eminescu maga a román szépirodalom, Romániában ezen a téren minden vele kezdődik, de vele is végződik. (Ok,. talán – de egészen más okokból – Eminescu mellett a majdnem az egész életét Párizsban leélő, félig román, félig francia származású Eugen Dimitri Ionescu, az abszurd dráma műfajának megteremtője is ebbe a kategóriába sorolható.) Ez a vers azonban valóban a világirodalom egyik legszebb szerelmes verse. S hogy az magyar anyanyelvünkön is oly szépnek, fennköltnek és érzelmekkel telinek tűnik, az a verset fordító Képes Géza érdeme. A szerző és a fordító mellé méltó társként csatlakozik Huszti Péter remek versmondása.
Mihail Eminescu: Óh, jössz-e már … _ Huszti Péter
Aztán a vers zenei feldolgozása Szécsi Pál előadásában
Küldeményem második darabja egy, a II. világháború kitörésének idején, 1941-ben keletkezett vers is a szerelemről szól, a szerelem erejéről. De ez a költemény a szerelemnek egy másik arcáról, a hűségről és a várakozásról beszél gyönyörűen. De nem csak a hűségről és a várakozásról, hanem e hűségnek és féltő várakozásnak a másik félben élő biztos tudatáról, mely erőt és reményt, sőt, még annál is többet, életet képes adni, csodát tesz. A vers szerzője az orosz Konsztantyin Mihajlovics Szimonov e versének megírásakor hadi-tudósítóként szolgált a fronton. A költemény címe ‘Várj reám’ A verset Lányi Sarolta fordította magyarra.
Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Várj reám – Ferenci Attila
És ugyanez a költemény a szavaknál is még szebben, érzelmesebben Darvas Iván énekhangján
Szimonov: Várj reám – Darvas Iván
Dani
| Unger Zsuzsa | (2025. szeptember 28.) |
Nagyon szépek. Köszönöm. Zs