Heti vers – 49./2025

Hadházi Dániel   (2025. november 30.)

                                                                              

Tisztelt Levelezőtársak!

Ezen a héten egy újabb, az „internet.szitámon” fennakadt gyöngyszemet tárok elétek. Ezúttal egy mesét. Egy igaz történetet, de mégis inkább mese az. A címe ‘Kiskondás’.  Egyszerű történet, szinte olyan egyszerű, hogy már egyszerűbb nem is lehetne. Mégis érdekes, szép és tanulságos. Sőt, még egy kicsit izgalmas is. Várjuk mi lesz a mese vége, és nem csalódunk. Igaz, nem úgy végződik a kiskondás története, ahogy azt a mai kor szellemiségével átitatott lelkünk, vagy  inkább csak a meghökkentő fordulatokhoz, csavarokhoz szokott, ál izgalmakat kereső tudatunk várja … 

De e történetet hallgatva azt is megérthetjük,hogyan születhettek valamikor régen a népmesék és más népköltészeti alkotások. Hát ugyanígy! Mindegyiknek lehetett egykor valamiféle valóság alapja, amely aztán később az idők folyamán kicsit átalakult, kiszíneződött. Az egyik mesélőnek ez, a másiknak az a részlet tetszett jobban, ezért ezt vagy azt jobban kiemelte, kicsit átalakította, betoldott ezt-azt, néha még csodás elemeket is a történetbe. … 

Mindezek után, mintha mi is ott ülnénk a pattogva égő tűz mellett, így, nyitott szívvel hallgassuk meg az alább következő igaz mesét, szép történetet. … 

Kiskondás – ismeretlen előadó

De kár, hogy már nem, vagy csak itt-ott elszórva égnek, lobognak ilyen tábortüzek, és milyen nagy kár, hogy már elfelejtettünk így mesélni és mesét hallgatni!

Dani