| Hadházi Dániel |
(2019. március 3.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre a legelső magyar költők egyikének, a Mátyás király korában élt közemberi származású, de – nagybátyja,, a király bizalmasa, Vitéz János jóvoltából – pécsi püspöki címig jutó. Csezmiczei Jánosnak, azaz Janus Pannoniusnak epigrammái közül küldök Nektek néhányat Vallai Péter előadásában.
Janus Pannonius korának világfia lehetett, aki latinul írta verseit. Ez különösen azért érdekes így, mert alig száz év múlva Balassi Bálint költeményeiben már ott áll előttünk a magyar nyelvű líra a maga tökéletes virágzatában. … Janus Pannonius, tehát korának nyugatosa volt, az olasz reneszánsz szerelmese, aki „vigyázó szemeit” Itáliára vetette. Padovában tanult. Hosszú időt töltött más itáliai városokban, köztük a világ akkori fővárosában, Rómában is. Janus Pannonius Itáliában szívta magába a nyugatosságot, magát a kort, a reneszánsz szellemiséget. De a későbbi idők magyar “nyugatos” költőitől eltérően, ő mégsem hódolt be teljesen a nyugatnak. Ő, teleszíva magát korának világias, élettel teli friss levegőjével, Pannónia dicséretét zengte. … Igen, mert akkor, Mátyás király korában, Magyarország Európa egyik nagyhatalma volt, s az ország fiainak nem alulnézetből kellett a nyugatra tekinteniük, hanem büszkén egyenrangúnak tarthatták magukat azokkal.
Janus Pannonius eredetileg latin nyelven írt epigrammáit nem ugyanaz a költő fordította magyarra, de egymástól függetlenül mégis oly tökéletes munkát végeztek, hogy a fordítók személye észrevehetetlenül rejtve marad, s valóban maga Janus Pannonius szólal meg magyarul Vallai Péter hangján.
Janus Pannonius epigrammák – Vallai Péter
Zenei mellékletként pedig egy kis reneszánsz muzsika
Dani