| Hadházi Dániel |
(2019. április 7..) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A jövő héten, mely ennek az évnek immár a 15. hete lesz, április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a Költészet Napját. A mi „ünnepségünk” – legalábbis annak első része – igazodik a konvenciókhoz, mert József Attila két jól ismert versével kezdjük a megemlékezést.
Az első az „Ars Poetica” Mensáros László, a második pedig. a „Születésnapomra” Sinkovits Imre előadásában.
Érdekesség, hogy mindkét vers 1937-ben, alig félévvel József Attila halála előtt íródott. S bár kétségtelen, hogy a költő labilis lelki alkatú volt s az ilyen emberek esetében hat-hét hónap teljesen megváltoztathatja egész világlátásukat, én ezekben az 1937 tavaszán, a költő halála – öngyilkossága? – előtt alig fél évvel korábban írott verseiben még életörömöt és élni vágyást érzek.
Katt ide:
József Attila: Ars Poetica – Mensáros László
József Attila: Születésnapomra – Sinkovits Imre
Ünnepségünk második része két kevésbé ismert József Attila költeményt mutat be.
József Attila: Istenem – Latinovits Zoltán
Ez a vers 1928-ban született, és tele van életörömmel.
Aztán a másik, szinte a halála előtti napokban írott „Isten itt állt a hátam mögött” című, mely-nek nem is ő, hanem – a vers első sora után – később az utókor adta ezt a címet. Ebben már ott bujkál a mindent értő és megértő, a teljességig jutott ember életről való lemondása is.
József Attila: Isten itt állt a hátam mögött – Simon Péter
Az ünnepség második részének zenei melléklete József Attila: A hetedik című versének a Sebő együttes által készített régi feldolgozása, mely míg él bennünk, igazi útmutatónk lehet.
József Attila: A hetedik – Sebő együttes
Dani