| Hadházi Dániel |
(2019. június 9.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre, még mindig Trianon fájdalmát idézve, Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus című versét küldöm, Most csak ezt az egyet, mert ezt tényleg meg kell hallgatni. A verset Csurka László mondja el – nagyszerűen, aki nyelvünkön, mint igazi hangszeren játszva kíséri, s hangjának nemes orgánuma révén emeli még magasabbra a költő magasztos gondolatait. Dsida Jenő költészetét, de különösen ezt a nagyszerű versét – néhány kiváló tanár kivételével – talán nem is tanítják a mai magyar közoktatásban. Korunkban ez a pátosszal teli dacos magyarság szeretet „nem korszerű”. Számomra nyilvánvaló. hogy magyar az, akit ez a gyönyörű vers megérint és gondolkodásra késztet. Hány olyan köztünk élő embert ismerünk mindannyian, akik csak mosolyognak és legyintenek e fájdalmas, de mégis erőt adó, a mindennapok kicsinyességén, egymás marásán felül emelkedni segítő sorokat hallván. … Napjainkban vajon létezik-e olyan költő, aki képes lenne a mai magyarságról ehhez a vershez fogható remeket alkotni?
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus (részlet) – Csurka László
A zenei melléklet a Kárpátia zenekar „Magyarnak születtem” című dala.
Dani
U.i.: Barátaim! A fentebb elmondottakat vessétek össze az alábbi 21. századi videóklippel – és … sírjatok. —- Ezt a már műfajában is idegen, rap stílusban előadott, proli lelkületű, stílusú és tartalmú szennyet csak igazi kultúrával lehet lemosni. … Ezt kell tennünk! … És ehhez talán pár ezren még megmaradtunk másmilyen magyarnak, mint amilyenek ezek a figurák!
Majka és Curtis – Magyar vagyok
| ifj. Hadházi Dániel |
(2019. június 9.) |
Lesz a szabadságkoncerten Ferótól.
| Pados Enikő |
(2019. június 9.) |
Kedves Dani és Levelezőtársak,
szeretettel küldöm ezt a József Attila verset, a „mi időnkben” a tankönyvek csak a proletár költő verseit emlegették.
Enikő
JÓZSEF ATTILA: BÚS MAGYAR ÉNEKE
Száll az ének a mezőnek, esti szellő hollószárnyán,
Valami kis kopott ember énekelget búsan, árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről, illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
Régi honát, testvéreit – mást se tehet – siratgatja.
Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Nincsen csak egy citerája, húrjai az égig érnek,
Rajt’ pengeti balladáit véres könnynek, könnyes vérnek.
Mámor esték elszállottak, ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom, olyan halvány.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Nem nézi a délibábot, túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az incselkedő pajkos álom.
Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset
S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed:
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre
S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre.
1922
Hadházi Dániel (2019. június 9.)
Kedves Enikő és Levelezőtársak!
A YouTube-on megtaláltam az Enikő által küldött József Attila vers megzenésített változatát,.
Íme:
József Attila: Búsuló magyar éneke – Credo együttes
Elgondolkoztam ezen a sok eltitkolt, vagy agyonhallgatott gyönyörű trianoni versen, melyekben a legnagyszerűbb magyar költők dalolták el a magyar nép bánatát, fájdalmát, melyekben az ő szavaikon keresztül a magyarság lelke szólalt meg – a fájdalom érzetén túl is a változtatásra kész cselekvést hirdetően és reményt adóan. … Ma látjuk a németség pusztulását, mert örök bűntudatra és múltjuk megtagadására kényszerítik őket. Észre kell vennünk a párhuzamot. Ugyanez történik velünk is már nagyon régóta. A nemzetköziséget az emberekből kiizzasztani akarók számára minden, ami a múlttal, ami saját nemzetükkel összeköthetné az embereket, kártékony és pusztítani való, mert a nemzeti összetartozás tudatának felébredése gátolja legjobban terveik megvalósítását. … Ezért kell éket verni magyar és magyar közé. Az így fel-szabaduló vegyértékeket pedig e társadalomkémikusok saját nemzettársaink helyett most napjainkban éppen a homoszexuálisokkal és mindenféle más szexuális kisebbséggel és egyéb deviánsokkal való szolidaritás érzésének a felkeltésével, illetve a nemzetköziség vonzó képeinek bemutatásával igyekeznek “lekötni”. Pontosan azzal a módszerrel dolgoznak, melyet a CBA-ból és más üzletekből már olyrégóta és oly jól ismerünk. Az eladni kívánt portékát – valójában gagyit – a valóságos tartalomnál lényegesen nagyobb méretű,a vásárló figyelmét magára irányítóan színes papírba csomagolva kínálgatják. … Nem szabad hagynunk, hogy elérjék céljukat!
Dani