Hadházi Dániel |
(2019. június 23.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A 26. heti versküldemény magyar népballadákat tartalmaz. A válogatásban, a Jancsó Adrienn hangján megszólaló Görög Ilonáról szóló, illetve az utolsó, a Petrás Mária nagyszerű előadásában hallható csángó Esti ima kivételével, valamennyi népballada tragikus hangvételű, de erkölcsi mondandóját tekintve mégis kristály tisztaságú. Ez talán nem véletlen, mely a magyar néplélek mélységeiről árul el éppen csak sejthető titkokat. Ez az egyszerre tragikus és tiszta erkölcsű – keleti gyökerű – látásmód kíséri végig egész történelmünket, és – megkockáztatom – ez a szellemiség volt az, mely miatt Európa nyugati lakói mindig idegennek tartottak minket, s népként ez nehezítette meg igazán európai beilleszkedésünket is.
A népballadák és népdalok közti nagyon szoros rokonságot mutatja, hogy szinte mindegyik balladának megvan a népzenei változata Ezekből is tettem néhányat a válogatásba. A magyar népballadák másik jellegzetessége a drámai tömörítésű párbeszédes forma, mely mindegyik balladát szinte egy-egy kis színjáték képében állítja elénk és láttatja velünk. A népballadákat hallgatva rácsodálkozhatunk nyelvünk archaikus szépségére és tömörítő erejére. Vajon van-e a világon még egy másik olyan nyelv, mely oly ősi és mély forrásból buzog föl, s e forrás vize még mindig oly hűs és szomjat oltó, mint egykor, e balladák keletkezésének idején volt, és bír-e bármelyik is akkora kifejező erővel, mint a mi gyönyörű magyar anyanyelvünk?
Kőmíves Kelemenné – Bubik István
Kádár Kata – Muzsikás együttes és Budai Ilona
Fogarasi István – Juhász Róza
Fehér Anna balladája – Agócs Gergely
Görög Ilona – Jancsó Adrienn
Török asszony balladája – Bárdosi Ildikó
Darvas Kis Kelemen (A halálba táncoltatott leány) – Bubik István
Esti ima – Moldva – Petrás Mária
Dani