| Hadházi Dániel | (2019. augusztus 4.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezen a héten tartsunk összevont irodalom, történelem és műalkotások elemzése órát. A téma Hunyadi János. Ehhez az alkalmat a naptár, nevezetesen az 1456. július 23-i nándorfehérvári diadal évfordulójának időbeli közelsége adja.
Meglepő, hogy a magyar irodalomban milyen kevés mű foglalkozik Hunyadi Jánossal. Arany János Hunyadi balladái közt is csupán egy, a Szibinyáni Jank. Talán Bán Mórnak (Bán János) a Hunyadiak korát bemutató, napjainkban megjelenő többkötetes történelmi regényfolyama pótolja majd ezt az űrt.
Szibinyáni Jank – Sinkovits Imre
Hunyadi János eredeti nevét és származását máig homály fedi. A hivatalos – és talán nem elfogult – történetírás Arany János verséhez hasonló, de azzal azonban mégsem teljesen megegyező származástörténetről beszél:
Hunyadi János – Duna televízió
Hogy a képet még jobban összezavarjam, mikor ezév júniusában, az Árpád-korban épített mátraverebélyi római katolikus templomban jártam, a templomról mindent tudó idős sekrestyéstől hallottam, hogy a helyiek a templomban található síremlék alatt nyugvó, Mátraverebély környékét őseinek vitézségért kapott királyi adományként bíró – a község nevét is adó – Vereb (Veréb) család sarja, a Kr.u. 14. század végén erdélyi al-vajdai rangot viselő, az akkori török elleni al-dunai harcokban magát kitüntető, és ott súlyosan megsebesült, ezért Verebélyre visszatért, Verebi Péter negyedik fiaként született a későbbi Hunyadi (Verebi) János. Hogy a verébből, hogy lett holló a címerben – nem tudom. ,,, Érdekes az is, hogy a mai Belgrád, az egykori Nándorfehérvár címerállata a veréb. Hogy ez csupán a véletlen műve, vagy valamilyen módon kapcsolatba hozható a fenti eszmefuttatás szerint Hunyadi Jánossal és a nándorfehérvári diadallal, homályos. … ’’Vrabac je simbol Beogradskog duha, sposoban da leti mnogo više i dalje od mnogo većih ptica.’’- tartja a történelmi hagyomány Belgrádban. Magyarul ez körülbelül igy hangzik: ’’A Belgrád lelkében jelképként fészkelő tehetséges kicsiny veréb , számos nagyméretű madarat téren és távon messzire túlszárnyal . ’’ (Tények és találgatások a Veréb-Wereb-VerebVerebi –Verebei – Mátraverebélyről elszármazott, Verebi Péter Erdélyi alvajdáról és János nevű fiáról – 2011)
Nagybáncsai Mátyás: Az vitéz Hunyadi Jánosról – Kecskés Ensemble
… És ezek után a ma már Belgráddal összenőtt és Belgrád egyik külvárosának számító Zimony dunaparti sétányán, gyönyörű szép helyen, a magyar állam támogatásával a napokban felavatták Madarassy István szobrászművésznek(?) a csatolt fényképeken látható — szerintem – művészi szempontból bűnösen gyatra minőségű Hunyadi Jánost ábrázoló alkotását. Lesújtó kritikámat nem csupán az újságból kivágott és csatolt képek alapján fogalmazom meg, de a szoboravatás után néhány nappal magam is jártam Belgrád / Zimonyban, s saját szememmel láttam a „műalkotást”. A szobor fő méretei rendben vannak, annak szimbolikája is érthető. A magasba törő és a szobor fölött összetalálkozó ívek tetején a kereszt a kereszténységet, az ívek találkozási pontja alatt felfüggesztett harang pedig, Hunyadi nándorfehérvári történelmi győzelme óta minden nap megszólaló déli harangszót jelképezi. E szimbólumok alatt áll a főalak, mely azonban – szerintem – méltatlan magához, Hunyadihoz. s ez nem csupán egyszerű ízlésbeli különbségként megfogalmazódó véleményem. Az egyik kezében kardot tartó, a másikkal pajzsára támaszkodó – ezekkel a szimbólumokkal is a kereszténység védelmezőjeként ábrázolt – páncélba öltözött alak azonban számomra egyáltalán nem sugározza a diadalmas, magában bízó győztes férfias erőt, nagyságot, mindazokat a tulajdonságokat, melyek Hunyadi nevének hallatán eszünkbe jutnak. Mintha Hunyadi csupán egy lenne az ott harcolt sok keresztény katona közül. A szoboralak arcának megformázása pedig, egyenesen megdöbbentő. Nem az ábrázolás hitelességéről beszélek, hiszen nincs is ránk maradt történelmileg hiteles Hunyadi arckép – hanem annak szemléletéről. Most ugyan Thuróczy János 1488-ban Brünnben kiadott Magyar Krónikájában Hunyadi Jánost ábrázoló rajzról beszélnek mentegetőzésképpen, hogy – állítólag – ez volt a minta, a „művész” számára. Ezt az ábrázolást használta fel előképként szobrának elkészítéséhez. … Egy középkori krónika lapjain a rajz helyénvaló, de ugyanaz egy szobor koncepciójaként már semmiképpen sem Egy ilyen elnagyolt, durva vonásokkal megformált arc, arckifejezés és alak teljes ellentmondásban van mindazokkal a történelmi tényekkel, amiket Hunyadiról tudunk, de még inkább azzal, amit róla gondolunk, ami a magyar emberek szívében él vele kapcsolatban. A szobrász nem a magyar nép lelkében élő, hanem saját – s vele együtt elmúló – személyes látásmódja szerinti Hunyadi képét formázta meg. …
Hunyadi egy, a Duna felé néző alacsony csonkagúla formájú talapzaton áll. A csonkagúla szembőlnézeti lecsapott keskeny előlapján az 1456-os évszám olvasható . A talapzat egyik oldalán magyarul,a latin betűs felirat – Hunyadi János, a másikon, cirill betűkkel Szibinyani Janko, … mintha ez lenne az igazság. … Nem, nem ez. … Nándorfehérvárnál nem Szibinyáni Janko győzte le a törököt, hanem Hunyadi János. Ezzel a cirill betűs felirattal ez a szobor így – silány esztétikai minőségén túl – még történelemhamisítás is. Még akkor is, ha mindannyian tudjuk, Szerbia és Nándorfehérvár már régen nem Magyarország része, és azt is, hogy diplomácia is van a világon. A két világháború között Horthyék, valószínűleg, azért nem állítottak szobrot Hunyadinak, mert nem állíthattak. Az akkori Magyarországgal ellenséges kisantant ország, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia azt nem engedte meg, hiszen akkor még ők maguk is csupán magyar hősnek tekintették Hunyadi Jánost. …
Nagyon nagy kár, hogy ez a „műalkotás” ilyen szerencsétlenre sikeredett. Majdnem nagyobb kár, mintha meg sem született volna. … A posztmodern nemzeti szobrászat megszületésére még várnunk kell. … A szobrot látva, és az ugyancsak készülő Hunyadi-filmről szállingózó híreszteléseket hallva, … nem is merem folytatni tovább a mondatot.
Dani
