| Hadházi Dániel | (2019. december 8.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A múlt heti versküldeményem miatt mindkét fiamtól megkaptam, hogy az a csomag nem csak szomorú, de egyenesen letargikus verseket tartalmazott. Azt tanácsolták, próbáljam vidámabbá formálni a hangulatot. Azt is mondták, hogy egy vers több lenne, mint négy vagy öt, mert olyan sokra úgysem kattint rá senki sem – kinek van ideje ma ilyesmire?. … A nagyon gyéren csörgedező visszhangokból ítélve, ez valószínűleg tényleg így van. …
Tanácsukat megfogadva, ezért most csak egy verssel, Tompa Mihály Boldog sziget című költeményével „örvendeztetlek meg” Benneteket. … Én igazán nem tehetek róla, hogy ez az 1857-ben írott Tompa vers olyan mintha tegnap íródott volna, a mai napig semmit sem vesztett aktualitásából, és megtévesztő címe ellenére ebből sem a felhőtlen boldogság hallik ki. A költeményt a 2016-os VERS klipverseny egyik résztvevője, Gál Laura mondja el gyönyörű palóc anyanyelvén:
Tompa Mihály: Boldog sziget – Gál Laura
Dani
| Pados Enikő | (2019. december 8.) |
Kedves Dani,
Egyet értek fiaiddal, csak úgy gondoltam annyira örülök minden hétvégén a verseknek, tudom mennyi munka van benne, hogy pofátlanság lenne még kritizálni is.
Most mentegetem magam, nem azért nem jelzek vissza minden héten, mert nem hallgatok mindent végig, hanem mert mindig csak zengedezni tudnék, úgy gondoltam minek? De ebben igazad van, az sem jó érzés, ha semmi visszajelzés sincs. Szóval vedd dicsérő és köszönő szavaimat néhány alkalomra, legalább ebben az évben.
Sok köszönetet söprök be másik levelező listám tagjaitól, de becsületből a nevedet mindig ott hagyom a levél végén, tudják én csak a továbbító vagyok.
Nagyon várok minden írást, észrevételt, felvetést Tőled a jövőben is.
(Az már csak a hab a tortán, tegnap jót beszélgethettünk is.)
Szeretettel gondolok Rád,
Enikő