| Hadházi Dániel | (2020. január 5.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A jövő héten, január 6-án lesz Vízkereszt ünnepe. Ez az ünnep többszörös vallásos tartalommal bír. Vízkereszt, mert Keresztelő Szent János ezen a napon keresztelte meg Jézus urunkat a Jordán vizében. Így ez a nap a vízszentelés napja is. A Jordánba alámerülő Jézus megszenteli a keresztvizet. A harmadik szimbólum „az Úr megjelenésének napja.” – epifánia = megjelenés – a Három királyok ünnepe is. Azoké a Három királyoké, akiket a csillag vezetett ahhoz a szegényes betlehemi istállóhoz, ahol Jézus Krisztus megszületett, s ahol Szűz Mária és Szent József mellett a bölcsőben megtalálták a kisdedet, a világ, a föld és az ég királyát. Sokan magyarázzák, hogy a hármas számnak, és a királyok által hozott ajándékoknak jelképes tartalmuk van. A hármas szám a Szentháromságot, s az akkor ismert teremtett világ egységét, három kontinensét – Európát, Ázsiát és Afrikát – jelképezi. A királyok által hozott ajándékok közül az arany Jézusnak királyi fenségét, a tömjén az istennek járó dicsőséget, a mirha pedig – a jövőre utalva – a keresztre feszített Jézus kenőcsökkel bekent szent testét jelképezi. … A Három Királyok valójában napkeleti bölcsek, mágusok voltak. Máté evangéliumában az áll, hogy e bölcsek a betlehemi csillagot követve Napkeletről érkeztek Jeruzsálembe, Heródes udvarába, hogy köszöntsék a zsidók megszületett új királyát. Heródes álnokul tovább küldi őket, hogy ha majd ráakadtak, jöjjenek vissza Jeruzsálembe, s mondják meg neki, hol találták meg a kisdedet, hogy ő is imádhassa őt. A mágusok tovább indultak Jeruzsálemből a csillag vezetésével Betlehem felé, s ott meg is találták Jézust. De mindhárman álmot láttak, s az álmuk megtiltotta nékik a visszatérést Heródeshez. Ezután a Bibliában nem esik több szó róluk.
József Attila ezt a bibliai történetet dolgozza fel gyermeki egyszerűséggel és őszinteséggel. A versben benne van a Megváltó megszületése felett érzett őszinte gyermeki öröm. A költeményből szinte érezzük a csodát, az Isten emberré lett, különösen úgy, ha átadjuk magunkat Ruttkai Éva csodálatos versmondásának.
József Attila: Betlehemi királyok – Ruttkai Éva
A zenei melléklet is ezt a verset dolgozza fel, ugyanilyen ihletettséggel és nagyszerűen Vikidál Gyula, Varga Miklós és Deák Bill Gyula előadásában.
József Attila: Betlehemi királyok – Vikidál Gyula, Varga Miklós, Deák Bill Gyula
A Gergely-naptár bevezetéséig ez a nap volt a karácsony ünnepe is. A keleti kereszténység, a pravoszláv egyház még mindig ekkor tartja Jézus születésének ünnepét. A mi nyugati kereszténységünk szerint Vízkereszt ünnepe a karácsonyi ünnepkör utolsó napja. Sok helyen ekkor szedik le a karácsonyfákat. … A vízkereszt ünnepet sokan egy másik bibliai történethez, a kánai menyegzőhöz kapcsolják, mikor Jézus a vizet borrá változtatja, s kimutatja isteni tulajdonságát.
Dani
| Lovas Gergely | (2020. január 5.) |
Kedves Dani,
Nagyon találóak a verseket megelőző felvezetéseid, vagy az azokhoz fűzött megjegyzéseid. Egy részüket magam is ismerem, egy részük viszont újak számomra. Így aztán a legjobb az írásaidban, hogy mindig egy kerek, összefüggő fogalomkört világítasz meg, vagy teszel teljessé. Ahogyan az általam személyesen nem ismert (de megjegyzései alapján igen szimpatikus) Enikő kérte január elsején, ne hagyd abba! Valóban folytasd még soká!
Áldott és sikerekben gazdag 2020. évet kívánok minden kedves levelezőtársnak:
| Unger Zsuzsa | (2020. január 5.) |
Kedves Dániel!
Én már természetesnek veszem, hogy minden héten jön egy nagyszerű összeállítás. Ismételten köszönöm, ennek-annak időnként továbbítom. Ne hagyd abba! …
Üdv. UZS