| Hadházi Dániel | (2020. március 29.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Most, ezekben a koronavírusos időkben, a karanténban ücsörögve, igazán van lehetőségünk arra, hogy a korábbiaknál is sokkal több időt áldozzunk a magyar kultúrára, még talán a kevésbé számontartott nagyjainkra is. Így, remélem, nem furcsálljátok, ha erre a hétre Benedek Elek munkásságát ajánlom figyelmetekbe. Benne elsősorban a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom jeles képviselőjét tisztelhetjük, aki főleg meséket, mese- és mondaátiratokat írt ékes magyar nyelven. Kis túlzással kijelenthetjük, Benedek Elek munkássága a népmesék és a fiatalok nemzeti öntudatát erősítő, népünk eredetével foglalkozó, regék, mondák összegyűjtésével és azok átfésült feldolgozásával, Bartók és Kodály népzenei gyűjtőmunkájához hasonlítható. Benedek Elek meséi nem csupán elringatják, vagy mosolyra derítik az embert, de tanulságokon át becsületre, s az igazság szeretetére nevelik a fiatal és idősebb olvasókat egyaránt. Azokat hallgatván szinte fürdünk anyanyelvünk szépségében. …
A 19. század közepén, a szabadságharc után az erdélyi Kisbaconban született Benedek Elek különösen vonzódott székely gyökereihez, Ő maga is hitte és vallotta a székelységnek a korban addig általános elfogadott hun eredetét. A trianoni békediktátum kihirdetése után – Kós Károlyhoz és másokhoz hasonlóan – ő maga is visszatért szülőföldjére, hogy közelükben élve mindennapjait, sorsukban közvetlenül osztozva tartsa a lelket az ott rekedtekben. Székely népe iránti szeretetéről és a hun ősök dicséretéről szólnak az alábbi hallgatnivalók.
Magyar népmesék. A székely asszony és az ördög (Benedek Elek gyűjtése) – Szabó Gyula
A csodaszarvas – Sinkó László
Az Isten kardja – Sinkó László
A zenei melléklet egy részlet a Szörényi Levente zeneszerző és Lezsák Sándor szövegíró által 1993-ban alkotott, de mára méltatlanul elfeledett ‘Attila – Isten kardja’ című rockoperából.
Attila, Isten kardja (rockopera) – Vikidál Gyula, Sasvári Sándor
Dani