Hadházi Dániel (2020. április 19.)
Tisztelt Levelezőtársak!
A múlt héten. április 11-én volt a Költészet Napja – hivatalosan a Magyar Költészet Napja. Mivel idén Nagyszombat is április 11-ére esett, akkor nem emlékeztünk meg erről az 1964 óta ily módon is számontartott irodalmi ünnepről. … Április 11-e József Attila születésnapja. A Költészet Napja a néhai szocializmusnak egyik, a rendszerváltást is túlélt ünnepnapja . Azért április 11-ét választották erre a célra, mert a korabeli hivatalos irodalmi kánon szerint a „proletár költő”-nek kikiáltott József Attila születésnapja egyaránt kiválóan megfelelt a mozgalmi és az irányított kultúrpolitikai céloknak. Ma már teljesen máshogy látjuk József Attilát, mint ahogy őt akkoriban a hivatalos irodalom szemlélet bemutatta nekünk. Ma József Attila költészete a maga teljességében áll előttünk, telve zsenialitással, megdöbbentő bizonyosságokkal és kétségekkel, útkereséssel, mély tartalmú gondolatokkal, szelíd és vad érzelmekkel, dühvel és Istenhittel, magánnyal, szeretettel és szeretetéhséggel … Április 11-e azonban nem csupán József Attila, hanem egy másik 20. századi magyar író és költő óriás, Márai Sándor születésnapja is, akiről a szocializmus idején közülünk is csupán néhányan hallhattak, műveit pedig egyáltalán nem olvashattuk. mert tiltva volt minden, amit a háború , vagy 1956 után emigrációba menekült költők és írók alkottak, a kommunista párt kultúrpolitikája reakciósnak, polgárinak, nacionalistának, vagy dekadensnek tartott. Ezért nem ismertük,nem ismerhettük meg például Wass Albert írásait, vagy Márai művei közül pedig, a 20. századi magyar irodalom legnagyobb versei közé tartozó ‘Halotti beszéd’-et és a ‘Mennyből az angyal’-t sem. … Látszik azonban, hogy nincsenek véletlenek. Az isteni Gondviselés végül helyére tesz mindent. Április 11-e tehát, duplán jó választás volt. ..
Elgondolkoztató, hogy valaminek a „tudása”, vagy „nem tudása”, mennyire nem csupán tőlünk, a „kultúra fogyasztó” embertől vagy a másik oldalon magától a műtől, annak minőségétől és alkotójától függ, hanem sokkal inkább „tanárainktól” és a minket körülvevő világ szellemiségétől, annak szűk, vagy tág voltától, annak ilyen olyan kultúrpolitikai szándékaitól. Mindezt, illetve az ennek a szemléletnek a megszüntetésért vívott küzdelmet nevezhetjük akár kultúrharcnak is. … Ezért kell ápolnunk, magunkba szívnunk és – ha tudjuk – tovább építenünk a magyar kultúrát. Annak egészét, mert a kultúra az építményt alkotó téglák közti habarcs, mely összetartja az egészet, mely ha nem lenne ott, az első komolyabb szélfuvallatra összedőlne az épület, s magyarságunk sem élhetné túl azt a vihart.
Költészet napi küldeményem József Attila: A Dunánál című verse, mellyel kapcsolatban egy kissé szokatlan irodalom órára hívlak benneteket. Mikor válogattam, melyik József Attila verset is küldjem erre a hétre, ‘A Dunánál’ című költeménynél kötöttem ki, mert azt a magyar gondolati líra egyik csúcsteljesítményének tartom. … Hallgassátok meg ezt a költeményt négy nagyszerű színész – Major Tamás, Turek Miklós, Kaszás Attila és Latinovits Zoltán – előadásában. Ugyanazt a verset négyszer. … Ha megfogadjátok a tanácsomat és körülbelül fél órát erre áldozva meghallgatjátok mind a négy szavalatot, nagyszerű kulturális élményben lesz részetek. A négy előadó mindegyike másként mondja el a költeményt, Az egyikük ide, a másikuk oda teszi a hangsúlyt. az egyikük ezt a gondolatot, a másikuk azt emeli ki inkább, a hömpölygő áradatból, gondolatfolyamból, az egyiknél ez a remek költői kép csillan meg, a másikuknál amaz tűnik fel egy pillanatra. A költemény igazi mélysége és gondolati gazdagsága csupán így. mind a négy szavalatban együtt tárulhat teljes pompájában elénk. De talán még ekkor sem. Mi, magunk, a mi lelkünk is kell hozzá, hogy szívünkkel is értsük a költőt. Hiszen, a költők ezért írnak verseket. … Érdemes nézni, figyelni a színészek testbeszédét és hallgatni szavalatukat.
József Attila: A Dunánál – Major Tamás
József Attila: A Dunánál – Turek Miklós
József Attila: A Dunánál – Kaszás Attila
József Attila: A Dunánál – Latinovits Zoltán
A játék végén, de csak akkor, mindenki kiválaszthatja, neki melyik versmondás tetszett a legjobban.
Az e heti zenei melléklet a Muzsikás Együttes ‘Hej, Dunáról fúj a szél’ című népdal feldolgozása.
Dani