| Hadházi Dániel | (2020. július 5.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet című nagyon sötét hangulatú, de zseniális költeményét küldöm Székhelyi József nagyszerű előadásában.
E Faludy verssorok szinte a múlt heti Márai gondolatok folytatását jelentik. Egy atomháború után elpusztult, szennyben fuldokló, elembertelenedett világ apokaliptikus látomása a költemény. A jövő, sötét képei fenyegető árnyakként borulnak a teremtett világra. Ily kicsinyesen és értelmetlenül elpusztulni és elpusztítani mindent, mi szép és értékes volt. – a költővel együtt érezzük – egyszerűen megalázó. E pusztulásból még a menekvés is értelmetlennek tűnik. … Valljuk be, mai világunk történéseit látva, nekünk is voltak, és talán vannak is efféle sötét gondolataink. … Ne hagyjuk, hogy valósággá váljanak ezek a látomások! …
Elgondolkodtató, hogy az egykor oly kézzel fogható valóságnak tűnő atomháború réme, mára tudatunkban szinte teljesen elhalványult. Agyunkban mélyen, persze még létezik, nem szűnt még meg teljesen, de már mintha túl lennénk rajta. Van azonban helyette számtalan ugyanolyan valóságosnak láttatott, békénket veszélyeztetni, életünk egészét ugyanúgy alapjaiban átformálni akaró más fenyegetés: migráns invázió, a klímaváltozástól, a klíma katasztrófától való rettegés, világjárvány, világgazdasági összeomlás, Szodoma és Gomorra kultikus dicsőítése, ‘black lives matter’, a már halottnak hitt bolsevizmus újjáéledése, stb.. Minden jövőbeni kép valahogy mindig a pusztítás és a pusztulás rémét vetíti elénk. Vajon miért?
A Szeretet Istene biztosan nem akarja elpusztítania alkotását, a teremtett világot. A pusztítás csak a Sötétség műve lehet..A Sátán – mily butaság azt hinni, hogy van, ugye? – célja, hogy ezt az egyszerű igazságot ne értsük meg a maga pőre valójában. Ö – a mindenhol és mindenkor jelenlévő segédei. a kis földi gonoszok, a tudatlan, buta, irigy, a szépséget bemocskolni, a jellemet bűnnek kikiáltani hajlandó vak tömeg, a kényelmükért, jólétükért a lelküket is eladni képes megalkuvó önzők és gyávák révén – tesz róla, hogy sohasem a lényeget, a fontosat, az egészet, hanem mindig csupán a lényegtelent, a részeket, és mindig csak a felszínt lássuk. A puszta létünket féltsük, s higgyük, hogy tehetetlenek, kicsik és kevesek vagyunk, s a megoldást nem találhatjuk meg. … De igen! A recept is megvan. Meg kell tanulnunk és meg kell értenünk ezt a verset! Mert lelkünk tisztasága és a gondolat szabadsága helyett ma a pszichológiát, a reklámokat és a marketinget, a kulturáltság és a tisztesség helyett, az agymosást, az „én” modernségnek nevezett kultuszát, az önzést ajánlják. …
A küzdelem a Jó és a Rossz között már ősidők óta zajlik. A cél: kezdetektől fogva lelkünk uralása. Ha ezzel tisztában vagyunk, s mikor választanunk kell a Jó oldalára állunk, a többi problémával már könnyen elbírhatunk. — „Mert mire való volt és mit ért az ember, ha ily véget ért?” – kérdezi Faludy. … Mai világunkban ezek, a verssorok ugyanolyan általános igazságokat fogalmaznak meg, mint egy nem is oly nagyon régi másik korban, a költemény megírásának idején, 1980-ban, Torontóban.
Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet – Székhelyi József
Zenei melléklet a vers Hobo által megzenésített változata
Dani