Heti vers – 33./2020

Hadházi Dániel                                                                                (2020. augusztus 9.)

Tisztelt Levelezőtársak!

Az élet értelméről, lényegéről és az embernek a világban elfoglalt helyéről megkezdett gondolkodásunkat, ezúttal egy drámarészlettel szeretném továbbvinni, s mindannyiótokat további gondolkodásra késztetni. Amit ma figyelmetekbe ajánlok, az Madách Imre: ‘Az ember tragédiája’ című , a világirodalomban is egyedülállóan zseniális műve. Először hallgassatok meg egy rövid részletet – az Úr (Bessenyei Ferenc) és Lucifer (Mensáros László) párbeszédét – a dráma első, ‘A Teremtés’ című, színéből. Azután pedig következzék a mű teljes harmadik, ‘A Paradicsomon kívül’ című színének hangoskönyv változata. A drámának ebben,a korunkban, talán nem véletlenül, nem túl gyakran idézett színében az előző héten feltett költői kérdésekre kaphatunk egyszerre vigasztaló és lehangoló, reményt adó és reménytelenséget sugalló választ. Az embert a Jó – a teremtő erő és munkálkodás, illetve a Gonosz – a pusztítás és tagadás szelleme küzdelmének középpontjába helyezett szereplőként bemutató mű – ha nyitott füllel, értelemmel és szívvel hallgatjuk Madách szavait – nagyon sok mindent megmagyaráz napjaink történéseiből is. A hangoskönyv részletben Ádám – Lukács Sándor, Éva – Molnár Piroska, a Föld szelleme – Nagy Attila, Lucifer pedig, Haumann Péter hangján szólal meg.

Katt ide:

Első szín – A teremtés (részlet) – Bessenyei Ferenc. Mensáros László

Harmadik szín – A Paradicsomon kívül – Lukács Sándor, Molnár Piroska, Haumann Péter, Nagy Attila

Az e heti zenei melléklet Joseph Haydn Teremtés című oratóriuma fináléjának egy részlete a Norvég Királyi Zenekar és Kórus előadásában

Folytatás következik.

Dani