| Hadházi Dániel | (2020. augusztus 23.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Néhány nappal ugyan már elmúlt augusztus 20., Szent István ünnepe, de úgy illik, hogy mi is megemlékezzünk államalapító első királyunkról. Ezért erre a hétre versek helyett a magyar történelmi mondákat feldolgozó Jankovich Marcell által készített rajzfilm sorozatnak az István király koronázását bemutató részletét küldöm Nektek. E mellé pedig egy másik, a koronázás előzményeit taglaló kis videót is.
Mondák a magyar történelemből – István királlyá koronázása (részlet)
Kitől kapott koronát István király?
Zenei mellékletként hallgassátok meg Beethoven ‘István király’ című zeneművének nyitányát a Berlini Filharmonikus Zenekar előadásában Herbert von Karajan vezényletével. A zeneművet először 1812-ben mutatták be Pesten, az akkor felépült Pest Városi Német Színház megnyitó ünnepségén óriási sikerrel. Érdekesség, hogy a művet erre az alkalomra I. Ferenc Habsburg uralkodó rendelte meg Beethoventől.
A fenti filmeket nézve és a zenei mellékletet meghallgatva az alábbi gondolatok jutottak e-szembe:
- Az István király koronázásának eseményeit bemutató filmben nem a Szent Koronát helyezik az első magyar király fejére! Vajon miért? … Azért, mert Istvánt nem a Szent Koronával koronázták meg – állítja a történelem tudomány, A Szent Korona ugyanis későbbi korból származik. A II. Szilveszter pápától kapott eredeti korona pedig az idők során elveszett!? … Hogy veszhet el egy koronázási jelvény, melyet pompás ünnepség keretében, meghatározott ceremónia szerint helyeznek az egymást követő mindenkori uralkodók fejére? A korona jelképezi magát a hatalmat és az országot. … A tudomány ebben az ügyben is fontosabbnak tartja a maga “száraz” igazságát, mellyel oszlatni akarja a magyarok lelkében élő “tudatlanság hamis ködé”t. … Ha azonban a pápa álmával és a lengyel koronával kapcsolatos monda mégis igaz lenne, az spirituális szintre emelné és megmagyarázná a történelmi magyar – lengyel barátságot!
2 Nagyszerű, méltóságteljes és erőt adó Beethoven István király nagysága előtt tisztelgő zeneműve. A német zenei géniusz, Beethoven zengi a magyar politikai géniusz, az állam-alapító Szent István király dicsőségét! Ismerve a megrendelő, I. Ferenc személyét, mintha a Habsburgok is István király dicsőségében szeretnének sütkérezni! … Mennyivel közelebb voltunk „Európához”, vagy talán helyesebb így fogalmazni: mennyivel közelebb volt „Európa” hozzánk 1812-ben, de Gizella révén, talán már az államalapítás idején is, mint manapság!…
- 3. „Európa” és az „európaiság” – generációk hosszú sora óta – mindig és kitörölhetetlenül pozitív tartalmú, mindenkori és minden tekintetbeli „elmaradottságunkat” kontrasztként megjelenítő, áhított célként előttünk lebegő éteri fogalomként rögzült magyar gondolkodásunkban. Pedig, valószínűleg, ugyanúgy, mint nekünk maiaknak, minden korábbi magyar generációnak fájdalommal, de végül mégis rá kellett döbbennie arra, hogy Európa csupán projekció, s az a bizonyos éteri „Európa” csak a mi lelkünkben létezik. Amit európaiságnak tekintünk, az lényegében nem más, mint közös, bár gyengülő keresztény hitünk, és s a többi európai néppel együtt megélt közös történelmünk, kavargó képeinek lelkünkben élő, a haza-szeretettel rokon lenyomata. … Vagy ugyanez másképp megfogalmazva, mi magunk is európaiak vagyunk, s néha talán még európaiabbak is, mint mások!
- A Szörényi – Bródy szerzőpáros által jegyzett ‘István, a király’ című rockopera egész generációk számára határozta meg, és – én ma már legalábbis így látom – sajnos, tévesen István király alakját. Sokáig én magam is áldozata voltam az említett műben oly hangsúlyosan megjelenő azon téves beállításnak, (véleménynek?), mely István király államalapító nagyságát és a keresztény hit erőszakos terjesztését erkölcsileg szembe állítja a Koppány képviselte, ősmagyar lélek, az ősi törvények és hitvilág „igazságával”. A rockopera mondanivalóját elfogadva, akkoriban én magam is a „Nyugatnak behódoló” Istvánnal szemben a pogány Koppánynak adtam igazat. Ma már tudom, Koppány útja a magyarság szempontjából a biztos pusztulásba vitt volna. Ha hiszünk a magyarság küldetésében, abban, hogy valamilyen feladat végrehajtása céljából vagyunk magyarok, akkor az út, amelyen járnunk kell, csak a megmaradás, azaz az élet felé vezethet. A magyarság népként való megtartásának feladatát, a nemzet fennmaradásáért szükséges munkát, István király végezte el. Akkor erre a feladatra nála különb, más, alkalmasabb személy nem volt. De a magyarság és az Árpád-ház történetében István, illetve fia, Imre herceg halála után – rövid intermezzót követően (Orseolo Péter, Aba Sámuel) – az isteni gondviselés folytán helyreállt az „ősi” rend, és a fentebb hivatkozott „ősi” erkölcsi igazság is, hiszen valamennyi későbbi Árpád-házi királyunk nem Szent István, hanem legyőzött és felnégyelt ellenfelének, Koppánynak, illetve az ő ágán, Vazulnak egyenesági leszármazottai. (Lásd az Árpád-ház csatolt családfáját.)
Koppánynak, ki maga is Taksony leszármazottja volt, Gézával való pontos rokonsági kapcsolata bizonytalan, Egyes vélekedésék Koppány személyét azonosítják Mihállyal, Géza öccsével. Ezt a nagyon szoros rokoni, talán valóban testvéri kapcsolatot látszik alátámasztani, hogy, Géza megözvegyült feleségét, Saroltot, Koppány az „ősi” szokás szerint feleségül akarta venni. Ha ez mind igaz, Koppány, István nagybátyja volt. Ezt tovább víve, Koppány Vazulnak, a későbbi magyar királyok ősének apja. Még ha ez az egyenes vonalú származási rend bizonytalan is, azt talán mégis kijelenthetjük, hogy Koppány vér szerinti rokoni kapcsolatok tekintetében közelebb áll a későbbi Árpád-házi királyokhoz, mint István. Mi ez, ha nem isteni beavatkozás a történelem menetébe, a feladat végrehajtása és az erkölcsi rend helyreállítása tekintetében?!
- Az iskolákban, a történelem órákon a tanárok a magyar történelem folyamatát bemutatva, miért a szereplők közti ellentéteket, és miért nem közös céljainkat és nagyszerű eredményeinket hangsúlyozzák ki, s miért nem ez utóbbiakhoz viszonyítva értékelik az eseményeket? Ha ez a történelemoktatás szemléletében megvalósulhatna, mennyivel másképp gondolkodhatnánk saját magunkról és az utánnunk következő generációk feladatainkról, de még talán a teremtő Istenről is. Ne feledjük, István király a halálos ágyán Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országát. S a Szűzanya közben is járt érettünk, mert a magyarság – jóllehe,t oly sok viszály és balszerencse közt – de még mindig él és élni akar a Kárpát-medencében.
- A Szent István – Koppány ellentét valódi okának teljesen egyedi szemléletű, nagyon fontos, érdekes. és megdöbbentő, de világos és koherens magyarázatát hallhatjuk Pap Gábor alábbi előadásában.
- 7. A Szent Korona jóvoltából, a mindenkori magyar királyok apostoli királyi címmel bírtak, Nem csak megkoronázták, de szent olajjal fel is kenték őket. Ezáltal szentséget vettek maguk-hoz, apostolokká lettek. Apostoli címüknek következtében joguk volt beleszólni egyházi ügyekbe, így akár még a pápaválasztásba is. Az apostoli királyi cím szervesen illeszkedik Pap Gábor fentebbi gondolataihoz.
Dani
| Vincze Judit | (2020. augusztus 24.) |
Kedves Dani,
Amennyire én tudom, István királyunkat valóban „lengyel” koronával koronázták meg. A monda szerint, amikor Asztrik apát Rómában járt, a pápa már előkészíttetett egy koronát az akkoriban megkeresztelkedő lengyelek számára. Álmában azonban egy angyal szólt hozzá, figyelmeztette, hogy másnap egy keleti ország fejedelmének küldöttei érkeznek, és a pápa sürgősen azoknak adja a koronát. Ez a korona azonban viharos történelmünk során elveszett.
Kristó Gyula szerint a mai Szent Korona alsó, abroncs része a görög császártól származik 1074-ből, és vélhetően csak a 16. században illesztették rá a pántokat a kereszttel.
Szent Istvánt a mai Szent Koronával ábrázolni, tehát szigorúan véve tévedés, viszont a Magyar nép és a magyar királyság ezeréves történelmének lelkünk szerint megfelel.
Köszönöm a szép verseket is
Szeretettel üdvözlünk, családoddal együtt:
Jutka
| Unger Zsuzsa | (2020. augusztus 23.) |
Kedves Dániel! Most is köszönöm a küldeményt, a gondos összeállítást.
Nekem is van egy megdöbbentő elméletem, mely szerint István anyja nem Sarolt, hanem egy korán meghalt lengyel hercegnő.
GÉZA FEJEDELEM MÁSODIK HÁZASSÁGA
- Taksony fia, Géza, semmi esetre sem születhetett 927 előtt és 948 után. Nagyapjának, Zsoltnak, tudjuk születési évét, s ez 893. Házasságkötésének éveit is tudjuk – 907 – amikor Zsolt még csak 14 éves, vagy éppen 13, felesége meg még fiatalabb. Első gyermekük tehát még a pubertás legextrémebb lehetőségének számításba vételével sem születhetett meg 911 előtt, és ha az első gyermek fiú, Taksony és ez a fiú 16 éves korában nősül – mindez csaklehetséges, de nem valószínű -, akkor Géza születésének legalsó határértéke 927.
Géza első, kétségtelenül megállapítható gyermeke, Judit, aki 984-ben megy férjhez Vitéz Boleszláv krakkói herceghez. Ez a dátum azt jelenti, hogy;’ad extremum’; legkésőbben 968-ban, de inkább 967-ben kell születnie, mert 989-ben Vajk, azaz István születik. Ha viszont Judit 967-ben, vagy esetleg még előbb születik, ami valószínű, akkor Gézának legkésőbb 966-ban kellett nősülnie – ez is szélső határérték -, ami mint születési idő 948-at jelent.
Mindentegybevetve, Géza legvalószínűbb születési ideje 939-940. Sokkal korábbi nem lehet, mert 996-ban még leánya születik és feltétlenül a hatvanas évek elején nősült. Sőt, ennek a születési időbecslésnek van még egyéb szilárd támasztéka is. Géza 970-ben veszi át a fejedelmi méltóságot, mikor már harmincadik éve körül van és két gyermeke vagy inkább már három – az esetleg elhaltakkal talán több is – immár megszületett. (Vélhető testvérei: ‘’Szár’László és Mihály, lényegesebben fiatalabbak nála. Mihály fia, Vazul, magyaros formában Vászoly, mintegy húsz évvel fiatalabb Istvánnál s ez a szokottnál nagyobb korkülönbséget jelent Géza és Mihály között. Mihály valószínűleg a legkisebb fiú, a ‘csaba’ volt a családban.)
Minden esetre, akár Gézáé a kérdéses – de valószínű – első leány, akár nem, Géza gyermekei akár kettőt veszünk alapul, akár hármat, a hatvanas évekből valók s a század hatvanas évei megfelelnek Géza húszas éveinek, a 20 és a 30 közötti életkorának. Ezzelszemben rendkívül feltűnő, hogy Géza másik két leánya az évszázad kilencvenes éveiben születik. Orseolo Ottó velencei doge, későbbi felesége, Péter király anyja 991-992 körül, Aba Sámuel későbbi felesége pedigm 995 vagy 996-ban. Orseolo Ottó 1010-ben nősül, Froila lányuk 1011-ben Péter fiuk 1012-ben születik, Aba Sámuel viszont semmi esetre sem születhetik 995 előtt, sőt még 1000 előtt sem nagyon valószínű a születése. (1) Nősülése pedig, valamikor 1015-1020 közötti évekbe történhetett.
- Hogy egy házasságban a gyerekek születése két ilyen távoli évtizedre esik olyan feltűnő jelenség, hogy már szinte csodálatos, hogy ez eddig minden magyar történettudós figyelmét elkerülte. A tünettel érdemes foglalkozni, 960-97, 970-980, 980-990, 990-997 leány 963 –leány 992 leány 966 – fiú 969 — leány 996. Sem a hetvenes, sem a nyolcvanas években nem született a fejedelmi párnak gyermeke – nem valószínű ugyanis, hogy kivétel nélkül mindmeghalt volna -, viszont két évtized után újra megindultak a születések. Összevetve a fentikimutatást Géza vonatkozó életkorával, az első születési periódus a 20. és 30. életévei közti időre, a második születési periódus pedig az 50. és 57. évet közti időre esik. Géza feleségének is a kora nagyjából ugyanennyi, s annak ellenére, hogy a nők fogamzó képessége 50 év körül általában megszűnik, Géza felesége 50 egynéhány éves korában két évtizedes szünet után újra szült és nem is egyszer.
E sorok írója mindezt kétségbe vonja, és ennek a feltűnő jelenségnek az alapján kimondja, hogy Géza fejedelemnek – kétszer kellett nősülnie. A megállapítást a feltűnő kétévtizedes kiesés mellett néhány más nem kevésbé feltűnő körülmény is támogatja. Egy 12, századbeli lengyel kútfő azt állítja, hogy Gézának lengyel felesége volt, akit ‘Belekegin’-nek hívtak. A forrásadatot történelemtudományunk, mint képtelenséget félretette, hiszen a mi forrásaink szerint Géza felesége Saroldu volt. Az, hogy egy férfi, ha özvegyen marad, másodszor is megnősülhet, úgy látszik, nem jutott eszébe történészeink közül senkinek, a feltűnő születési dátumok ellenére sem. Helyette azt találták ki, meglehetősen szellemesen, hogy ‘szláv’ alattvalói hívták Saroldut Belekegininek. (Hóman.) Egy másik feltűnő körülmény az, hogy Géza első két leánya szlávhoz ment feleségül (sőt, a második éppen lengyelhez, noha lengyel kapcsolatokról addig nem tudunk), a későbbi két lánynak viszont egyike sem ment szlávhoz.
Egy további meglepő körülmény az, ami egyébként történelmi okadatolásunkból is feltűnően ki van hagyva, hogy István nem szerette az ‘anyját’, sőt, talán ki is végeztette (erre a ‘talán’-ra építve nevezik egyesek Istvánt még ma is különös előszeretettel ‘véreskezű anyagyilkosnak’).
- Hasonlóan feltűnő, szinte már groteszk körülmény, hogy a ‘somogyi nagyúr’, Koppány horka, Szár & Szerénd (2) fia és Vérbulcsu unokája, Géza halála után feleségül akarja venni Saroldut, akinek, ha Géza első felesége, erősen közel kellett lennie a hatvanhoz) Ennek pedig különösen abban a tekintetben van szinte már elképesztő hangsúlya, hogy Koppány életkora Géza 997-ben bekövetkezett halálakor nem lehet több, mint 33-34 esztendő (3) és ha egy férfi ebben a korban nem nős és nősülni akar – Koppány, ha nőül akarja venni Saroldut, nyilván nőtlen -, akkor vagy özvegy, vagy pedig a dolognak valami más rendkívüli oka van. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy egy Árpádfinak, aki az ország horkája és az uralkodó család szeniora, még akkor sincs szüksége egy ilyen elképesztő ‘politikai’ házasságra egy nálánál több, mint 25 évvel idősebb, hatvan felé közeledő asszonnyal, ha a fejedelmi szék után vágyakozik.
Koppány jogot formál szeniorátusa alapján a fejedelmi székre. De, ha az özvegyre is jogot formál, akkor az özvegy – fiatal. És az özvegy valóban fiatal. István anyja Belekegini, a lengyel hercegnő volt. Saroldu Istvánnak nem anyja. Saroldu alig egy-két évvel idősebb, mint a mostohafiú maga. És rendkívüli feltűnő szépség. Ő az egyetlen asszony, akiről az árpádkori kútfők részletes leírást adnak és ez a leírás egy energikus, temperamentumos, párduc-termetű, sportoló, vadászó, a férfiakkal együtt ivó, haragjában verekedő, gyönyörű amazonról beszél, akit a férfiak hódolattal vesznek körül. És a hódolók sorában ott van Koppány horka is.
Ha a gyermekáldás húszévi szüneteléséből joggal lehet következtetni a második házasság időpontjára, akkor Géza, a magyarok fejedelme, 990 körül, 49-50 éves korában nősül meg másodszor, amikor fia, Vajk – István már 21 éves. A második felesége, Saroldu, pedig nem lehet több, mint 22-23 éves. Géza, a férj, akármilyen daliásnak képzeljük is el, több mint kétszer olyan idős, mint a fiatal új asszony, aki hatéves házasságuk alatt két újabb leánnyal ajándékozta meg.
Az új asszony bevonulásával a fejedelmi szállás újra életkedvvel, fiatalos életerővel telik meg, s a nagy vendégjárásban egyre gyakrabban látogat el somogyi szállásáról Csepelre Koppány, a fiatal horka, aki Géza házasságkötésekor 25-28 éves lehet és Géza után az ország első embere és az Árpádnem szeniora.
- A 10. századbeli eleink sápadt árnyak és történelmi művek papírfigurái lennének, ha a fiatal asszonyra nem gyakorolt volna semmi hatást a daliás rokon, aki korban sokkal inkább illik hozzá, mint az ura, hisz az asszony tele van kirobbanó életerővel, életkedvvel. Ezeket a látogatásokat egyre sötétebb arccal figyeli a magába vonuló, anya nélkül felnőtt, húszas éveinek elejét taposó mostohafiú, István, akinek nagyra hívatott terveit daliás unokabátyja, a család leendő szeniora puszta létezésével megsemmisítéssel fenyegeti.
De útjában van ‘Szár’ Szerénd idegen gyűlöletben nevelkedett, nagyapja akasztott hullájára emlékeztető pogány fia, Koppány, a fejedelmi udvarban egyre nagyobb számban tevékenykedő idegen papoknak is, akik a passaui püspök egyháztartományát szeretnék növelni, mert Pilgrim püspök igen erőszakos, törekvő ember – érsek szeretne lenni. A többi már a drámairodalom területére tartozik. Koppány jogos és törvényes követelése is, szerencsétlen felnégyelt teste is és Saroldu hullája is…
* * *
(1), Aba Sámuel 1044-ben harcmezőn esik el, csapatai élén; márpedig élemedett aggas-tyánok abban a korban sem vezettek lovasrohamokat.
(2) Hogy’ Szár Szerénd fia Koppány volt az akkori horka, azt településneveken kívül, az is bizonyítja, hogy ez a méltóság örökletesen apáról fiúra szállt és a horkák törzse, a Nyék-törzs szállásvidéke a Dunántúl déli fele volt. Vérbulcsu halála után (955),’ Szár’ Szerénd lett a horka. Vérbulcsu az apjától örökölte a méltóságot, éppúgy, mint Koppány is az apját követte. Furcsa, érthetetlen és rendkívüli lenne, ha törés lenne ebben a sorban és ‘Szár’ Szerénd nem lenne Vérbulcsu fia, akinek utóda volt. Egyébként Szerénd előzőleg keresztény lehetett, de azután visszatért a pogányságra, ami apjával szemben alkalmazott ‘keresztényi’ tett után nem csoda.
(3)Vérbulcsú 848-ban keresztelkedett meg Bondonyban (ma Viddin) és a vesztett Lech-mezei csata után 955-ben Ottó, mint közönséges bűnözőt, Ausgsburgban felakasztatta) Vérbulcsu apja vagy ‘Kál’, vagy ‘Bogát’ horka volt. Hogy a kettő közül melyik volt, ill. melyik a helyes név, az attól függ, hogy a ‘Kál’ ami szumirul előljárót, főnököt, elsőt, elsőszülöttet jelent és ami Kaál, Kál, Kata, Kele, Geál, Gál formákban igen gyakori az árpádkori nevek között, személynév volt-, vagy csak Bogát megjelölése. rangjelzése. De akármelyik is volt a neve a Nyék-törzs vezére, és így Levente fia volt.
A sor Árpádtól, aki apja, Álmos, életében a Nyék-törzs vezére volt, töretlenül halad Koppányig – Árpád-Levente-Bogát Kál-Bulcsu-Szerénd-Koppány -, akit az elfogult, klerikális szempontú István legenda szerzője István‘nagybátyjának’ mond nyilván azért, hogy azt a bizonyos házasságot ‘vérfertőzésnek’ lehessen beállítani. Koppány azonban Istvánnak egyszerűen nem lehetett nagybátyja’, hiszen Gézának sem nem testvére, sem nem unokatestvére, még másodfokon sem. Koppány nemcsak Taksonynak nem fia, de még Zsoltnak sem unokája. Koppány Árpádnak az ükunokája.
(4) Levente, Árpád legidősebb fia és a törzsszövetség akkori horkája, 28-30 éves lehetett, amikor e bolgár hadjáratban, 895-ben elesett. Gyermekei – két-három fiú és egy leány – a kilencvenes évek során születhettek. Bogát Kál ennél fogva 910-911-ben nősülhetett és Vérbulcsu 912-914 körül született, s 937-ben (első nagy hadjárata) 24-25 éves korában vette át apja örökét, a horka méltóságot. Fia Szerénd, a harmincas évek végén születhetik, mivel a 955-i tragikus végű hadjáratban még nem vesz részt, mert fiatal; valószínűleg a 937. évi nagy hadjárat után, 938-ban született. Nősülése apja megrendítő tragédiája után egy-két évvel, talán 958-ban, vagy 959-ben történhetik Koppány születési idejét tehát 960 előttre tenni nem lehet. Valószínű idő 962-964.
(5) Akárhogyan is állítja be a dolgot Hartwik püspök erősen céltudatos legendája; s akárhogyan is eltorzítja az eseményeket későbbi, egyházi nyomás alatt álló történetírásunk, Koppánynak az ősi magyar öröklési jog szerint tisztán és megtámadhatatlanul igaza volt. Koppány középkori történelmünknek egyik tragikus hőse, akit a hatalmas Új Erő, a kereszténység gázolt le és bukása a nemzet fennmaradásának véres és keserű ára volt.