Heti vers – 42./2020

Hadházi Dániel     (2020. október 11.)

                                                                                        

Tisztelt Levelezőtársak!

Két héttel ezelőtt néhány Baudelaire verssel kezdtük a modern francia költészet tanulmányozását. Igyuk ki teljesen a keserű nedűvel telt poharat, s folytassuk a témát ezúttal Paul Verlaine és Arthur Rimbaud néhány művével. Mindketten Baudelaire kortársai, sőt baráti társaságának tagjai voltak.

Mielőtt meghallgatnátok Verlaine és Rimbaud néhány versét, kattintsatok rá a Zanza tv-nek e három francia költőt egyszerre bemutató  irodalomtörténeti összefoglalójára. Nagyon sok lényeges dolgot megérthetünk abból. Például azt, hogy a modernség nem más, mint az európai romantika által még egységnek látott világ darabokra szedése, és e részek csak azért-is másképp történő elrendezése. Azaz a teremtett isteni rendnek emberi gondolatok szerint „jobbnak és helyesebbnek” vélt új renddel való felváltása. Ez teszi a ‘modernek’ művészetét – számomra legalábbis – individualistává, üressé, öncélúvá – ezt nevezik ‘l’art pour l’art’ -nak – s ezért oly megdöbbentően idegenek sokunknak ezek az alkotások. Mert nincs bennük az Isten!….

A részekre bontás, az egész széttördelése apró darabokra az ördög módszere. Azért, hogy elhomályosítsa az emberek tisztánlátását, kiüsse kezükből ‘a méltó’ és ‘az igazságos’, azaz az üdvesség felé mutató iránytűt. Lásd modern művészetek, modern tudomány… a szintézis nélküli, céltalan és örök analízis, a formák és a színek öncélú tobzódása,  és mindennek csúcsán az eredmény a MODERN EMBER, „az én”. 

Az ‘ördög’ jelentésű ‘diabolo’ szó az olaszból került át a magyar nyelvbe. Az olasz szó gyökere pedig a görög ‘diabolosz’ kifejezés, mely’ a ‘dia’ – ‘át’, ‘szét’, ‘keresztbe’ és a ‘ballo’ –  ‘dobni’, ‘dobálni’ szavak összetétele  útján keletkezett. Vagyis a ‘diabolo’, az ördög az, aki szétszedi, darabjaira bontja, szétdobálja, összekuszálja a renddé összeállt dolgokat, Ő az, aki káoszt teremt.  

Kétségtelen, Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészetében van nagyság. De ez a nagyság nem égi – isteni, hanem földi eredetű. Ezért az nem képes sohasem áttörni az eget. Verlaine és Rimbaud homoszexualitása csupán deviáns adalék a káosz általuk történő dicsőítéséhez.  … .

Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete – Zanza Tv

Paul Verlaine: Érzelmes párbeszéd – Ferenci Attila

Paul Verlaine: Őszi chanson – Latinovits Zoltán

Paul Verlaine: Költészettan

  • először franciául (ismeretlen előadó)

  • majd magyarul  (ismeretlen előadó)

Arthur Rimbaud: A magánhangzók szonettje – Gálffi László

Arthur Rimbaud:  Esti imádság – Gálffi László

Arthur Rimbaud: Egy évad a pokolban / Bevezetés – Gálffi László

Arthur Rimbaud: Részeg hajó – Gálffi László

Arthur Rimbaud: Kóborlásaim – Gálffi László

Zenei mellékletként hallgassátok meg Cseh Tamás: Arthur Rimbaud elutazik című dalát..

Kedvencem Cseh Tamás. Erre a dalára nem emlékeztem. Nem tudom, hogy akár ő, akár Bereményi Géza megírná-e ezt most, napjainkban ugyanígy. Mikor ez a dal született másmilyennek látszott a világ. Akkoriban – kétségtelen – még a Nyugat is más volt, csillogóbb, vonzóbb, jobb illatú, de mindezeken túl, mi ,magyarok a szürke szocializmusnak az életet elnyomorító erőszakos törpesége elleni lázadásunkat is kivetítettük az „imádott”, gyönyörűnek és tökéletesnek gondolt nyugati világra. Ma már tudjuk, Rimbaud lázadása nem a mi lázadásunk. Rimbaud lázadása a céltalanság és a dekadencia kifejeződése volt csupán, maga az anarchia.  

Ráadásul még ezt a néhány perces filmrészletet is érdemes megnézni, mely Verlaine és Rimbaud megismerkedéséről szól. Az a kettejük botrányos életét bemutató, költészeti nagyságuk és az általuk képviselt lázadás előtt tisztelgő, ‘Teljes napfogyatkozás’ című 1995-ben készített angol – francia – belga filmből való.

Dani