Hadházi Dániel |
(2019. január 13.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre Gyóni Géza ‘Csak egy éjszakára’ című versét küldöm Nektek emlékezésre és tanulságul.
A vers aktualitását a magyarság egyik legnagyobb tragédiájára, a doni katasztrófára, az 1943. január 12-én a mínusz 40 fokos hidegben a szovjet csapatok által megindított urivi áttörés magyar hőseire, áldozataira, a II. magyar hadsereg pusztulására, való emlékezés adja. A vers ugyan korábban, az első világháború poklában, Przemysl ostromakor keletkezett, de a magyar katonasorsot annál igazabban és hitelesebben, ahogy azt Gyóni ebben a versében teszi, nem lehet bemutatni. … A félreértések elkerülése véget, én nem a katonai helyt-állás, vagy az odáig vezető magyar politika „értelmetlenségét” hallom ki ezekből a sorokból, hanem a pusztuló magyarság jajkiáltását, az első és a második világháború katona áldozatainak a magyarság emberanyagában máig ható hiányát, azt az űrt, melyet aztán mások, a kunbélák, szamuelytiborok, korvinottók, majd később azok fasiztázó, antiszemitázó, a maguk igazságát fennhangon követelő, számonkérő, de mindig magyargyűlőlő unokái töltöttek be, s töltenek be máig is. … A verset Gáti Oszkár mondja el, nagyszerűen, szívbe markolóan.
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára – Gáti Oszkár
Dani
U.i.: Gyóni Géza Przemyśl ostromakor, 1915-ben orosz fogságba esett, s nem sokkal később, a krasznojarszki fogolytáborban halt meg.
Pados Enikő |
(2019. január 13.) |
Dani, köszönöm, gyönyörű vers.
És egyébként is nagyon örülök ennek az új „szokásodnak”,
Enikő
Mészáros Attila |
(2019. január 14.) |
Kedves Levelezőtársak!
A Don menti harcokkal régóta foglalkozom, szeretett nagybátyám révén, aki hazatért eme pokolból. Számomra a legmeghatározóbb vers a témában Vihar Béla ‘Egy katona megy a hóban…’ A költő munkásságának rövid összefoglalóját tekintve kissé elbizonytalanodik az ember, de szerencsére a verset ismertem előbb … Természetesen, Sinkovits Imre előadása is sokat hozzátesz a vers értékéhez
Tisztelettel
Mészáros Atilla