| Hadházi Dániel | (2021. április 25.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A sok komoly téma után, evezzünk egy kicsit könnyedebb vizekre. A kutya az ember leghűségesebb társa, barátja. Lássuk, hogy néhány kiváló magyar költő hogyan emlékezett meg róluk. … Bár ritkán gondolunk rá, ezekből a szép költői szavakból biztosan megérthetjük, az állatok is a Teremtés részei. És még az is lehet. hogy nem csupán önmagukért vannak, hanem talán értünk emberekért teremtettek, s létükkel is minket, embereket szolgálnak, valamilyen felsőbb akarat irántunk tanúsított kegyelme folytán.. … Ha költő gondolja meg, s gondolatait versbe önti, a még oly egyszerűnek és értéktelennek tűnő kutyasors is, allegóriává válik. Szinte észre sem vett életük, sorsuk. mint a miénk, embereké. Az egyiknek kényelmes jólét, jó falatok, jó gazda, a másiknak éhség, nélkülözés, kivert kóbor kutya sors.
Petőfi Sándor: A kutyák dala. A farkasok dala – Dányi Krisztián
Weöres Sándor: Kutya – Oláh Zsuzsa
József Attila. A kutya – Péteri Lilla
Heltai Jenő: Az én kutyám – Szacsvay László
Mellékletként, és fiatalítónak, hátha szívesen megnézitek még egyszer, a Mátyás királyról szóló egyik leghíresebb mesét, az azóta címében szállóigévé lett ‘Egyszer volt Budán kutyavásár’ címűt ajánlom figyelmetekbe, Helyei László felejthetetlen Mátyás király hangjával:
Zenei mellékletként pedig, hallgassátok meg Weöres Sándor ‘Kutyatár című versének feldolgozását:
Mesegyár zenekar
Dani