| Hadházi Dániel | (2021. július 4.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
469 évvel ezelőtt, 1552. július 6 – 9. között zajlott Drégely várának ostroma. Ezen a héten emlékezzünk mi is a drégelyi várvédők, de legfőképpen a vár kapitányának, Szondi Györgynek hősiességére.
Az ország középső részét akkor már uraló Oszmán-Török Birodalom, miután 1541-ben csellel elfoglalta Budát, majd az azt követő években. az addig még magyar kézen lévő kisebb-nagyobb várakat és városokat Tatát, Fehérvárt, Pápát, Visegrádot, Esztergomot, Nógrádot, Hatvant, Szolnokot, Siklóst, Pécset is, 1552-ben hatalmas hadjáratot indított a magyarok lakta Felvidék ellen. Így vált a Habsburg kézen lévő Magyar Királyság déli határán álló végvárrá Eger és Drégely. Mindkét várat óriási túlerőt felvonultató török hadak ostromolták, a magyarok pedig, hősies bátorsággal és önfeláldozó elszántsággal védelmezték azokat. Bár Drégely vára elesett, de Eger nem került török kézre, s így mégsem nyílt meg az út a török számára a Felvidék felé. Eger hősi kiállásával nem csak a vár, de a Felvidék területén számos magyar élet is megmenekült. …
Vajon élnek-e még köztünk olyan magyarok, akik akár életük feláldozása árán is, de Dobóhoz, Szondihoz és a többi neves és névtelen hőshöz hasonlóan, megvédenék hazájukat az idegen ellenségtől, hogy áldozatuk révén a magyar föld az általuk nem is ismert magyar honfitársaiké maradhasson? Azt, hogy küzdelmük és haláluk nem volt hiábavaló, bizonyítja, hogy nekünk, kései, és sok tekintetben érdemtelen utódoknak 469 évvel később még mindig van hazánk.
Tinódi Lantos Sebestyén így meséli el Eger diadalát és Drégely ostromát::
Summáját írom Eger várának – Kobzos Kiss Tamás
Tinódi Lantos Sebestyén: Ti magyarok – Béres Ferenc
Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali pasa – Béke Csaba
Arany János pedig. az ő gyönyörű magyar nyelvén, így emlékezik meg Szondi Györgyről, Drégely hős várkapitányáról:
Arany János: Szondi két apródja – Sinkovits Imre
Drégely romba dőlt várának mai látképe
Kobzos Kiss Tamás: Hallottuk Úristen – Batizi András
Dani
Hillier István (2021. július 8.)
Tisztelt Levelezőtársak !
Ezzel a hadjárattal a Budai Pasa utat akart nyitni Felső-Magyarország irányába. A Drégely elleni támadáshoz birtokolni kellett Vácot, amelyet 1544-ben foglalt el a török. A közeli Nógrád várát 1544-ben, Vác elfoglalásakor elhagyták zsoldos védői, így ezen a szakaszon (a bányavárosok felé vezető nógrádi völgyben) Drégely egyedül maradt a végvárláncban. Nógrád vára lényegesen nagyobb, jobban erődített és fontosabb, jobb pozíciójú vár volt.
1552 -ben Drégely védőserege létszáma 146 fő volt.
A mellékelt fotókat 2021 nyarán készítettem, leromlott kiásott konzervált falképletek és az emléktábla láthatók rajta.
A várostrom emlékére egy helyi hagyományőrző csapat minden évben várjátékot és lovagi tornákat szervez.
Ismereteim szerint a kormányzati ’vár-helyreállítási’ programot megkurtították, és Drégely is kikerült a mostani körből.
Eger védőinek hősiessége további 44 év magyar világot jelentett, végül 1596-ban ezt a várat is elfoglalta a török. Eger visszafoglalása is csak Buda visszavívása utáni évben, 1687-ben sikerült. Ekkorra már megroppant a török birodalom, és egy évtized múlva, az 1699-es Karlócai békével lezárult egy korszak.
A budai vilájet legészakibb szandzsákja a füleki volt, ennél északabbra nem tudott tartósan berendezkedni a török, nem sikerült kettévágnia a Magyar Királyságot.
Üdv
Hillier István
